KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fejjel a falnak

Hungler Tímea

Hősünk, a golfedző Kevin Costner, azóta, hogy nem tudta magát kvalifikálni az amerikai bajnokság döntőjébe, egyenesen csúszik lefelé, különféle nőszerű képződmények karjaiba. Nem csoda hát, hogy újdonsült edzőpartnere a felfedezés erejével hat rá; a hölgy szép, ráadásul okos, igaz egyetlen szépséghibája igen komoly: az egykori rivális, a jelenlegi golfszuper, Don Johnson babája.

Dél-texasi napbarnított főszereplőnkben a régi ellenszenv elemi erővel lángol fel újra, tudja: elérkezett az idő, hogy duplán vegyen revansot; elhódítson Don elől kupát és nőt. A fiatalasszony addig-addig tétovázik a két mindenre elszánt golfozó között, míg szegény Kevint messze földön elhíresült lyukérzéke teljességgel cserbenhagyja, majdhogynem diszkvalifikálják a versenyből, pedig hajdanában még a pelikánt is eltalálta röptiben.

Vénusz végül megkönyörül a zaklatott golfbajnok-jelöltön; a szívkirálynő megbizonyosodva arról, hogy a hír valóban igaz (Don utálja a gyerekeket) határoz, és az éj leple alatt helyreállítja hősünk kibillent lelki egyensúlyát.

A műalkotásnak eddig is a tetőfokra hágó ostromló izgalmai tovább fokozódnak a csúcsjelenetben, melyben kiderül, sikerül-e Kevinnek a vizesárkon átallőnie golflabdáját. A hatalmas dramaturgiai fordulat (t.i. nem sikerül) azonban nem vezetheti félre az élesszemű nézőt; végül is filmünk nem holmi limonádé, hanem az erkölcsi felemelkedésnek szerelmi szállal átszőtt iskolapéldája, mely híven tükrözi a coubertini eszmét: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1389