KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Látlak

Varró Attila

I Still See You – amerikai, 2018. Rendezte: Scott Speer. Írta: Daniel Waters regényéből Jason Fuchs. Kép: Simon Dennis. Zene: Bear McCreary. Szereplők: Bella Thorne (Veronica), Richard Harmon (Kirk), Dermot Mulroney (Bittner), Amy Price-Francis (Mrs. Calder). Gyártó: Gold Circle Films. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 98 perc.

 

Amennyiben minden filmadaptáció az alapmű kísértetének tekinthető, amely a legfontosabb vonásokra redukált képmásként jelenik meg a vásznakon/képernyőkön, Daniel Waters Break My Heart a 1000 Times című young adult regényének idei filmverziója pontosan olyan, mint a történet sajátos szellemalakjai. A közeljövőben játszódó disztópia-thriller, amelyben egy Esemény nevű rejtélyes katasztrófa több millió amerikai halálát okozta, majd a halottak szellemeit folytonosan ismétlődő, kurta képsorok formájában rászabadította a túlélőkre, a YA-műfajoktól szokatlanul költői és gondolatgazdag alkotás 16 éves hősnője nyomozásáról a fürdőszobájában kísértő, ismeretlen kamaszfiú után – az eddigi játékfilmes pályáját kizárólag durván aszimmetrikus tinirománcoknak szentelő Scott Speer (lásd a Step Up: Revolution dúsgazdag lány-szegény fiú tánc-musicaljét vagy a Midnight Sun szerelmi melodrámáját egy halálos napfény-allergiában szenvedő kamaszlányról) azonban csak az alapszituációt és néhány ütős mémjét tartotta meg a forrásműnek, pársoros videoklip-sztorivá kurtítva a komplex cselekményt.

A Látlak nem több egy kortárs kísértetfilm-klisékhez igazított és ezerszer látott tizenéves szerelmi háromszög-történetnél, amelynek végkifejletre hagyott egyetlen fordulata már a regény expozíciójában kiderült: így hát az odáig vezető másfél óra főként azzal telik, hogy Speer összehozza goth-hősnőjét az osztály antiszociális szépfiújával, erőszakolt sokk-jelenetekkel próbálja kihangsúlyozni a nyalka szellemlegény fenyegető mivoltát, valamint esetlen sci-fi magyarázatot kerekít a regényben homályban hagyott Eseményre, amely egy füst alatt takaros és teljesen felesleges kapcsolathálót is teremt valamennyi fontos szereplő között. Az egyetlen, érdekesség amit a rendező hozzáad az alapműhöz, az a „hiányzó apa”-motívum felerősítése és megsokszorozása – ám a regény ismerete híján ez a szerzői üzenet is észrevétlenül elvész a rémisztgetések és szenvelgések áradatában, akárcsak maguk a félpercnyi, halovány szellemapák gyermekeik mozgalmas-érzelemdús kamaszéletében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13869