KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kaliforniai rémálom

Varró Attila

Under the Silver Lake – amerikai, 2018. Rendezte és írta: David Robert Mitchell. Kép: Mike Gioulakis. Zene: Disasterpeace. Szereplők: Andrew Garfield (Sam), Riley Keough (Sarah), Laura Leigh (Mae), Zosia Mamet (Troy), Topher Grace. Gyártó: Pastel Productions / Stay Gold Features. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 139 perc.

 

Miután David Robert Mitchell a 2015-ös Valami követtel visszacsempészte az álomszerűséget a kortárs amerikai horrorfilm fősodrába (utat nyitva a Tűnj el! vagy az It Comes at Night sikerének), meredeken felívelő pályájának Ponyvaregényében rögtön a posztmodern zsáner-hommage-ok és szerzői manírok aprópénzére is váltotta. A Kaliforniai rémálomban ezúttal a James Ellroy nevével fémjelzett modern Los Angeles-noir dekonstrukcióját végzi el az álomlogika láncfűrészével, valahol A nagy Lebowski és a Kék bársony határsávjában. Huszonéves slacker-hőse a szemben lakó dögös szomszédlány váratlan eltűnése után hobbinyomozásba kezd, egyre mélyebbre süllyedve a Silver Lake bohémnegyed sötét és zavaros mélyvízébe, ahol bizarr bűnözők szedik áldozataikat öleb-sorozatgyilkostól bagolyfejű femme fatale-ig – a rejtély kulcsa helyett azonban csak újabb és újabb pop-kulturális összeesküvés-elméletre talál, a noir-mystery pedig átadja helyét a horror-misztikumnak.

2012-es low-budget elsőfilmje óta Mitchell elkötelezett krónikása az amerikai kamaszálmok mögött rejtőző végtelen ürességnek, filmjeiben elveszett illúziókat katalogizál Első Szerelemről (The Myth of American Sleepover), Örökifjúságról (a Valami követ könyörtelen szörnyetege maga az elkerülhetetlen felnőtté válás, amelyet a szex-szel, utazással, baráti bulikkal csupán kissé elodázni lehet, elszökni előle soha), vagy éppen a Korlátlan Szexuális Kalandokról, amelyet a Kalifornia rémálom nyomozása ígér recskakezű voyeur-hősének – ám valódi beteljesülések helyett csupa coitus interruptus lidércnyomásos kudarcával szembesíti. Mintha csak maga a film is egy ilyen megszakított aktusba vonná a nézőt, a talányosabbnál talányosabb epizódok érzéki élmények áradatával ingerlik szexi filmidézetektől kihívó formai truvájokon át a Lynch-bazár minden csábkellékéig (lopakodó zoom, édesbús dízőz-szám, matrjoska-szerkezet), ám sem érdektelenné váló története, sem sablonos központi karakterei nem képesek eljuttatni egy kielégítő tetőpontig. Amennyiben az eredeti címben szereplő Ezüst-tó a mozivászon, Mitchell megragad a csillogó felszínén – mélyének kincsei kartávolságon kívül maradnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13809