KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/szeptember
POSTA
• Martin Ferenc: A másik oldalról

• Alexa Károly: Tékozló fiúk A nagy generáció
• Szekeres László: Beszéljünk őszintén Vita a filmgyártásról
• Márton László: A kamera jeges gyöngédsége Bolwieser
• Györffy Miklós: Rainer Werner Fassbinder
• Kovács István: Az Ő nemzedékük A „lengyel filmiskola”
• Kovács István: Sírvers Krzysztof Kamil Baczynskinak
• Schubert Gusztáv: A játék merészsége Amatőrfilm-fesztivál
• Baló Júlia: Művészfilmek otthonaiban
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Újra Donaldék
• Nóvé Béla: A hivatalos változat
• Hegyi Gyula: Vabank II.
• Faragó Zsuzsa: A csapat
• Baló Júlia: Maradok hűtlen híve
• Vida János: A Saolin templom szent köntöse
• Farkas Ágnes: Mesebolt
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Népművelés vagy önismeret? Veszprém után
• Kovács András Bálint: Konszolidált fiatalság A Fiatal Művészek Stúdiójáról
VIDEÓ
• Csörögi István: Videoclip vagy amit akartok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miron szerelme

Schubert Gusztáv

 

„Téli napsütésnek, asszony szívének ne higgy!” – inti óvatosságra a bolgár ifjakat a népi szentencia. Az együgyű Miron sokáig nem fogadja meg e jó tanácsot, csak akkor „tér észhez”, amikor fellángolása kis híján börtönbe juttatja. (Szép és butuska szeretője ugyanis, hogy váratlanul hazatérő férje gyanúját eloszlassa, erőszaktevéssel vádolja meg az éjszakát nála töltő postásfiút.) A rendező szerencsére még hőseinél is naivabb: mindvégig kételkedik az effajta köznapi bölcsességek értelmében. A parasztdekameronba illő, vérbő példázatot azért látja és láttatja a komikus hatások következetes tompítása, a tempó lassítása, a fényképezés költőietlensége és a szinte hibátlan színészi játék eszköztelensége révén „szomorú történetnek”. Joggal: a megfontolt szerelem a szenvedély paródiája; szánalmas és embertelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6980