KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/szeptember
POSTA
• Martin Ferenc: A másik oldalról

• Alexa Károly: Tékozló fiúk A nagy generáció
• Szekeres László: Beszéljünk őszintén Vita a filmgyártásról
• Márton László: A kamera jeges gyöngédsége Bolwieser
• Györffy Miklós: Rainer Werner Fassbinder
• Kovács István: Az Ő nemzedékük A „lengyel filmiskola”
• Kovács István: Sírvers Krzysztof Kamil Baczynskinak
• Schubert Gusztáv: A játék merészsége Amatőrfilm-fesztivál
• Baló Júlia: Művészfilmek otthonaiban
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Újra Donaldék
• Nóvé Béla: A hivatalos változat
• Hegyi Gyula: Vabank II.
• Faragó Zsuzsa: A csapat
• Baló Júlia: Maradok hűtlen híve
• Vida János: A Saolin templom szent köntöse
• Farkas Ágnes: Mesebolt
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Népművelés vagy önismeret? Veszprém után
• Kovács András Bálint: Konszolidált fiatalság A Fiatal Művészek Stúdiójáról
VIDEÓ
• Csörögi István: Videoclip vagy amit akartok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Rocktérítő

Pajor Tamás

 

Én csak úgy éltem a világom,

És egyszer csak valaki megváltott!

Nem tehettem róla, ezt Jézustól

kaptam ajándékba!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Kinyújtja a karját, és megrendülnek az erők, mik a Földet tartják!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Már hallom a hangját: „Drágábbá teszem az embert a színaranynál!”

Él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Igen él, él az Úr!

Él az Úr!

 

A mozi, a mozi, a mozi, a mozi, a mozi, a mozi

A moziműsor után kutatsz vasárnap délután,

a feleséged és te túl vagy már a vacsorán,

így válik háztartási eszközzé az eszméd,

sétáló párok egyike lettél!

Az afrikai éhezőknek küldöd el a hasad,

nem vigyázol és elméd kétfelé hasad!

Ez már dupla pszeudo,

ez már tripla csavar.

Bunkó nyár legyőzted a tavaszt,

azóta csak fekszel és legyezgeted magad!

Szép zsír, szép hús, de ha élni támad kedve,

hasonlítani kezd rád az asztal fölé emelkedve!

Rock and Roll boy West-Balkán,

Egyedül van és röhög a falkán!

Írd tele az utcákat, fogalmazd át a térképet,

a mérhetetlen túlzásokban ne tarts semmi mértéket!

Az a 2 és 1 szoba hall halóatlanná úgysem tesz, de

ha hiszel a feltámadásban, legalább nem leszel sírköves!

Neked törvény, nekem töltény kell, neked törvény, nekem töltény!

 

 

 

Amit eddig tudtál, az csak ellenpélda volt,

de nem baj, mert fő az illúzió!

Elveszni vagy +találni a lényeg, hogy minél később

1 (legyen) 1 -en jó,

Minél később l – I-en jó, minél később 1 – 1-en rossz!

Tegnap még szűzen mentem el veled,

ma teát dobsz fel, mer engem nem lehet.

Arcodon a reggeli kelés, ez Woody ellenes effekt!

A legrondább szenteknél szebb lehetsz, de

a legszebbeknél is szebbnek kell lenned!

 

Életem, életem, dobd ki a régi életed!

A hited építed és zuhansz az állványról,

mert nem mondtál le még minden bálványról!

De az erő csapja azért kezedben,

azt kérem, nyisd ki a forrót, kicsi szívem!

A papádé a bánya, de az enyém a lánya,

a férjed a hajnal még itt találó!

Hogy honnan ember és meddig állat,

ezt a jó ég tudja nálad.

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy!

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy!

A legnagyobb szentek életén, te hülye,

nincs semmi nevetni való.

De te csak egyél a fridzsiderből,

te faló, te faló, te trójai csaló!

Rendszert csinálsz az idegeimből,

rendszert csinálsz az idegeimből!

Te szép hús, te gyönyörű kolbász,

a háziasszonyok perverz ege,

még a száraz adatokra is rárántanál,

és a Tepsifüles Magazin is veled van tele!

Szóval, te sem vagy mindig szimpatikus,

főleg mikor rádjön a színpadi kuss!

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy!

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy!

Jaj, azt az első 3 lemezt leöntheted szörppel,

ja, csak Beethoven,

a többit meg törd el, közben bekapcsolom a hődet

És lekapcsolom a nődet, ez a menet

a Rák rák rák téridőben, (3 x)

Sőt, rák, rák rák rákontrázok:

Te bizony lerobbansz, mikor én felrobbanok,

mert én el5ted voltam, mégis utánad vagyok,

értem hagytad ott a szüléidet,

úgyhogy, ha velem beszélsz nyisd ki a füleidet!

Mielőtt +születtem már +alakultam,

feloszlatni többé nem lehet,

még, hogy szárnyakra tépve ne repüljek,

Jézus zsarukkal állt szóba, én + meneküljek?

 

Vén vénáján a láz,

szívó szájában a bláz,

póz, a nagy varázsló

nadrágjába ráz.

Itt 7 hófehérke hever

S WC-be zárkózik mégis 1 haver

elő a metélttel, elő a mákkal,

elő a régi jó dumákkal!

Barbárnak tetteted magad,

de tudom, hogy nem vagy az!

Zord külsőd érző szívet tartalmaz!

Azt hittem, a melled, pedig csak a bérleted!

Azt hiszem, még ezután is találkoznék veled!

Mi az, hogy nem én, ez nekem egy kicsit ködös!

Felszaladt a szemem a harisnyádon rock and rollból ötös!

A rock and roll, a sebesség megszállottja vagy!

Bedőltél, pedig nem is kanyarodtunk!

Fényesre van súrolva előttünk a balatoni út!

Szorítalak, szorítalak, szorít a lakkcipő!

Mire odaérünk, úgyis befűzlek kis ripők!

A rock and roll, a sebesség megszállottja vagy!

Gyere ki! Ki a fényre! Gyere ki a fényre végre, él az Úr!

Ő az Élet! Minden az övé és hív most téged, hogy jöjj ki a fényre!

 

Összeroppantja a sötétséget a Világ gyűlölni fog érte,

de akkor is gyere ki a fényre végre,

mert Jézus az egyetlen lehetőség arra, hogy megmenekülj!

Ez a világ, ki megfeszítette Őt, égni fog mindenestől!

Ahol mindig le volt húzva a redőny, ott most nyisd ki az

ablakot, és engedd be a jó levegőt,

a hírt, hogy Jézus

feltámadott, igen, és eljött a reggel

és nem lesz sohase vége,

a Nap és a Hold helyett világít az Úr dicsősége!

Gyere ki, gyere ki, gyere ki a fényre!

Ez egy új kezdet, aminek nincs vége! Gyere ki! Gyere ki!

Gyere ki a fényre! Örök élet vár, és a boldogság, gyere,

vedd már észre! Gyere a fényre!

A sztár hazudik neked, villog a fogsora és integet! De

a magányodban, a lakásodban, mikor egyedül vagy, ott

már nincs veled!

Húszévesen véged van a drogoktól, és ő csak mosolyog, és adják a tévén, te istenként tisztelted őt, és ő még azt se tudja, hogy te valaha éltél, nézz rá, aki melletted áll, ő is boldogtalan, ő is Istenre vár, döntsd le végre a bálványt! Mert ő az, aki szenvedett érted, elvette a te egyedülléted, tépd le azt a gonosz fényképet hát, és egyedül Istent imádd, Jézus királyt!

Gyere ki! Gyere ki! Gyere ki a fényre! Ez egy új kezdet, aminek nincs vége! Gyere ki! Gyere ki! Gyere ki a fényre! Örök élet vár és a boldogság, gyere, vedd már észre! Gyere a fényre!

Gyere ki abból a sötét mellékutcából, ami az életed!

Ez az utca tele van banditákkal, üsd-vágd ezeket a rémeket!

Gyere már, hív az igazi élet, nem a bűn, az csak tönkretesz téged, vedd már észre, hogy milyen szomorú és hazug világban élsz! Fal veszi körül az embereket, még a barátoddal is két külön nyelvet beszéltek, és csak Jézus az egyetlen lehetőség arra, hogy megmenekülj, ez a világ megfeszítette őt és égni fog mindenestül!

Tudom, nem az vagy, akinek ismernek, de nem is az, akinek mutatod magad,

Valahol elvesztetted a vonalat, de az Isten is...?

 

(Pajor Tamás dalszövegei)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/07 20-25. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4981