KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anna ezer napja

Pápai Zsolt

Anne of the Thousand Days – brit, 1969. Rendezte: Charles Jarrott. Szereplők: Richard Burton, Geneviève Bujold, Irene Papas. Forgalmazó: Select’86 Kft. 139 perc.

 

A sokat hivatkozott és hamar klasszikussá emelt – jóllehet mára kissé megkopott – Zinnemann-mozi, az Egy ember az örökkévalóságnak mellett készült egy kevéssé ismert film is a hatvanas években, amelyet VIII. Henrik viselt dolgai, illetve az azok nyomán gerjedt események ihlettek. Az Anna ezer napja ugyanúgy a király és Boleyn Anna tragikus véget ért frigyének az apropóján készült, mint Zinnemann munkája, de az események más aspektusait emeli ki.

A két film egymás színe és fonákja, pedig a maga módján mindkettő a kulisszák mögé lesett be: Zinnemann a tudós férfiú, Morus Tamás lelki tusakodása örvén az elvek és kötelességek közötti ellentmondásokat vizsgálta, Charles Jarrott viszont kosztümös melodrámát forgatott, amelyben az érzelmeké – no meg a hatalom- és kéjvágyé – a főszerep. Az Anna ezer napja az azonos című sikeres színművön alapul, és ez némely hibájának és erényének egyaránt forrása. A televízióból érkezett Jarrott biztosra megy, és nem szakad el a történet színházi alapjaitól (a belsők nagy száma, a kevés dinamikus plán legalábbis erre utal), mindazonáltal az alapműből egy az egyben átemelt szentenciózus mondatok sokat dobnak a filmen.

Az Anna ezer napja kimondottan fordulatos, sokszor feszült mozi, ám az alkotók annyira beleszerettek az általuk újraálmodott XVI. századba, hogy csak nehezen tudtak elszakadni tőle, és ez – alkalmasint ritmusproblémákat is teremtve – jelentősen megnyújtotta a játékidőt. Persze ennek is megvan az előnye, a bemutatott világ képe így teljesebb. Jarrott pazar tablót fest, filmjének díszletvilága és kosztümkölteményei lehengerlőek.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9870