KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mint a királyok!

Tamás Amaryllis

 

A Mint a királyok! lefegyverző könnyedséggel elemző filmes korrajz a falomlás utáni évekről, fegyelmezett, egyúttal szertelen mese a kelet-európai lét abszurditásáról, a politika könyörtelenségének megválaszolni kívánó, kétségbeesett magántörténelmi kísérletekről. Hősei kedves krakkói svihákok, akik nyugaton akarják megcsinálni a szerencséjüket, hogy úgy élhessenek végre, „mint a királyok”. Meg egy, a magánélet fészekmelegét a sztár-imázs őrzésénél fontosabbnak tartó filmszínésznő, akibe egyikük beleszerelmesedik.

A berlini fal ledöntése után „testvériesülő Európáról” készült filmek közül talán ez az eddigi leghitelesebb. Valami ősi egyszerűséggel és minden görcsölés nélkül szól arról, hogyan lehet egyazon történelmi korban, egyazon kultúrán belül, tökéletesen másként értelmezni a „Liberté! Égalité! Fraternité!” fogalmakat; arról, hogy hogyan is éltük át a huszadik századot.

A filmmese nem agresszívan politikus patológia-dolgozat, a „gyengéd kamerán” átszűrődő lélekszenvedés, a pajkos életöröm, az összetartozás érzése, az emberi sorsok varázsos forgataga bűvöl el.

François Velle rendező, a forgatókönyvíró (és színész) Mariusz Pujszo bizarr tükröt tart elénk, arról, hogy milyen lengyelnek, tamilnak, bosnyáknak, izlandinak, magyarnak lenni. Hogy milyen mulatságos és elkeserítő egyszerre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3650