KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sírhely kilátással

Hideg János

 

A walesi Wrottin Powys nevű kisvárosban – a walesies írásmódot lehántva a „Rot in Peace” („Rohadj békében”) szójátékot kapjuk – játszódó fekete komédia bővelkedik morbid elemekben (műhalál, hullamaszkírozás, áltemetés, szellemjárás), ám aki a Sekély sírhanthoz hasonló kegyetlen morális drámát, mai Bűn és bűnhődést vár az (így vagy úgy) csalódni fog. Igaz, ebben a történetben is megesik némi bűn: a tanácsos úr pofátlanul csalja naiv nejét, amiért meg is bűnhődik, ám mindezt egy A miniszter félrelép, na jó, Lottózsonglőrök típusú könnyed vígjáték keretein belül teszi – az előbbi alkotásnál árnyaltabb, az utóbbinál laposabb humorral.

Az 50-es Boris Plotz temetkezési vállalkozó magányos hétköznapjait két esemény borítja fel: kamaszkori szerelme, a tanácsosné, anyóstemetést rendel nála, miközben ügyfeleit az agresszív és ízléstelen konkurencia igyekszik egyet-fizet-kettőt-kap típusú temetésekkel és egyéb trükkökkel elcsábítani. A hamu alatt felizzik némi parázs és az elhanyagolt asszony már-már engedne Boris csábításának, ám válni nem mer, így kerül előtérbe egy műtemetés hamvában holt ötlete, és persze az ebből származó bonyodalmak.

A sztárparádét felvonultató színészgárda „hozza” a vígjátékot, bár a reménytelenül egydimenziós figurák korlátozott lehetőséget kínálnak a kibontakozásra. A sokáig kényszerpályáján mozgó, valószínűtlen cselekmény komótosan jut el az igazán börleszkszerű komédiáig, ám ekkor tartogat néhány valóban kacagtató pillanatot. Végül mindenki megkapja, amit érdemel, egyedül Wrottin Powys képzeletbeli lakóit sajnálhatjuk, akiknek vélhetőleg nem marad más, mint a Star Trek stílusú „innovatív” temetés. De hát legyen ez az ő bajuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2408