KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt

Vajda Judit

 

Donald Petrie romantikus komédiájában a jól ismert fogadás-sémához nyúl vissza. A tinivígjátékokban (Tíz dolog, amit utálok benned; A csaj nem jár egyedül) már bevált klisével (az egyik fél eleinte csak fizetség fejében, illetve fogadásból színlel érdeklődést a másik iránt) a rendező itt a fiatal felnőtteket célozza meg, hiszen hőseink a Cosmo-görlök és yuppie-k közül kerülnek ki. Petrie azonban filmjében többszörösen is duplacsavarral él: esetünkben ugyanis egyik fél sem játszik tisztán. Andie csak kísérleti nyúlnak használja készülő cikkéhez Bent, aki viszont főnökével kötött fogadást arra, hogy a lány még a kitűzött határidő előtt beleszeret. További csavar, hogy az eleinte igazi sütiként viselkedő Andie – aki egy trendi női magazinnál ír hepi cikkeket és életmentő capuccinóval siet egy pasi miatt hüppögő barátnője segítségére – valójában baseball-rajongó vagány csaj, és a továbbiakban csak Ben kedvéért játssza a Barbie babát.

Miközben a film végigskálázza, hogyan hozhat egy nő kínosabbnál kínosabb helyzetekbe egy férfit, néhány igazán jó poén is előkerül (a Meg Ryan-filmen elérzékenyülő „kidobóember” például felejthetetlen) – Donald Petrie A szomszéd nője mindig zöldebb, a Kedvenc marslakóm és a Beépített szépség után rutinosan oldja meg a helyzetkomikumra épülő jeleneteket. A dramaturgiailag tökéletesen – és ugyanakkorra – időzített kölcsönös lelepleződés után a szerelmesek egymásra találása persze nem kerülhető el, és előtte még sajnos egy zenés-dalos végjátékon és a Nagy Üldözésen is át kell esnünk, a film ennek ellenére is szerezhet kellemes perceket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2253