KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rocky és Bakacsin

Baross Gábor

 

Rocky, a repülő mókus, és Bakacsin, a rénszarvas az ötvenes-hatvanas évek meghatározó rajzfilmhősei voltak, mígnem 1964-ben véget ért karrierjük. Most, az ezredforduló elején – a film ugyanis 2000-ben készült, csupán a hazai bemutató tolódott át erre az esztendőre – újra szükség van rájuk, mivel rajzfilmbeli ellenségeik, a Rettenetes Vezér, Borisz és Natasa igyekeznek uralmuk alá hajtani Amerikát. Bár a történet figurái talán kevésbé ismertek a magyar néző számára – nem úgy, mint Tapsi Hapsi, aki jó néhány évvel ezelőtt a Roger nyúl a pácban című filmben igyekezett rajzfilmalakban megküzdeni ellenfeleivel –, a Rettenetes Vezér világuralmi módszere viszont ismerős lehet valahonnan. A főgonosz ugyanis létrehoz egy televíziós csatornát, a Pocsék TV-t, amelynek segítségével szuggerálni tudja az embereket: ezáltal zombivá változnak, és feltétel nélkül engedelmeskednek vezérüknek. Ám míg hőseink megmaradnak rajzfilmalakban – a legmodernebb számítógépes animáció felhasználásával –, addig ellenségeik igazi, hús-vér emberként élednek újra. Bár ne tennék, hiszen egyikük sem nyújt maradandót. A film készítői mindent megtettek a siker érdekében, ám hiába „igazolták le” Robert De Nirót a Rettenetes Vezér szerepére, neki ez csupán könnyed ujjgyakorlat, megerőltetés nélkül ismétli egykori, taxisofőri önmagát. Működnek a szokásos klisék: rajzolt hőseinknek segítője is akad, Szimpati Kati, az igyekvő FBI-ügynök, aki beleszeret egy botcsinálta fegyőrbe. Ő lesz a már megszokott „szőke nő” férfi megfelelője, ragyogó kék szemével és csillogó fogával.

Mindezekkel a vicces jelenetekkel együtt is csupán gondos iparos munka ez a film. Nagy kérdés, hogy idehaza sikerül-e megtalálnia a célközönségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2091