KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai

Greff András

 

Nagy időket él mostanában az amerikai dokumentumfilm, útját rangos díjak és esetenkénti kasszarobbantás kíséri, néhány díszes egészestés példány még a magyar moziforgalmazásig is elverekszi magát. Ugyan a mifelénk látható művekről nem nagyon mondható, hogy nagy örömök forrásai lettek volna: ostoba és manipulatív darabok voltak inkább, ha mérsékelten tán szórakoztatóak is, gondoljanak Michael Moore tavalyi kinyilatkoztatására 9/11-ügyben. Recenziónk tárgya ellenben egyáltalán nem méltatlan megpróbáltatás.

A murderball szakkifejezés a kerekesszékes rögbi leánykori neve: vad, nagy gyötréseknek tág teret adó labdás sportot képzeljenek el, amit székbe kényszerült férfiúk űznek. A dokumentumfilm középpontjában e sportág két jeles művelőjének személye áll: Mark Zupan az amerikai csapat vezércsatára, ezer a lelke, Joe Soares pedig nagy zsivány, régen a jenkik díjmágnese volt, ám darab ideje már a kanadai nemzeti válogatottat trenírozza, a régi harcostársai ellen is. Filmünk a svéd vébétől az athéni Paralimpiáig ível, s a két nehéz ember mellett rálátást enged a csapattársak mindennapi ténykedésére is. Ami úgyszintén a küzdelmekről szól.

Ha a választott tárgy figyelemre méltó, már csak a hozzá való viszonyuláson fordulhat a dolog, de a rendezők ezen a terepen is nyerik a csatát. Miről van szó? A természetes könnyedségről, meg az elszánt kikanyarodásról a nézőt és ábrázoltat egyaránt megalázó vaskos szentimentalizmus elől. Miközben ez az irály utat enged, ha kell, a szívszorításnak is csakúgy, mint a közelhúzódzkodásnak az intim részletekhez. Sebes, nagyon sebes tempóba strukturált anyagot látunk, s némi hiányérzetünk is ebből fakadhat, mert ez a lendület nem feltétlenül nyújt lehetőséget a mélységi terjeszkedésre. Mégis, mire Athénba érünk, láttunk egy eleven történetet test és szellem viszonyrendszeréről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8384