KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az elvarázsolt dollár

Bérczes László

 

A recenzens nehéz helyzetben van. Mint mindig. Ezért aztán ezt a tényt akár figyelmen kívül hagyhatnánk. Az olvasót különben sem érdekli. Csak bosszankodik, hogy sorjáznak a mondatok, és a filmről még mindig semmi. Csakhogy ez a mostani „nehéz helyzet” éppen a minősítendő film lényegéhez tartozik. Bujtor István üzleti vállalkozása ugyanis nem különösebben igényli ezt a fajta minősítést, bevallott célja sokkal inkább a forintok varázsolása. Bujtornak esze ágában sincs megváltani a magyar filmművészetet. Ez a tény nem, de ennek bevallása tisztességes alkotói magatartást jelez, ő „csak” be akarja bizonyítani, hogy filmet másként is lehet készíteni, mint ahogy eddig megszoktuk. A film elkészült, nem kétséges, hogy siker lesz – a bizonyítás tehát sikerült.

A recenzens utólagos nehéz helyzete pedig talán mégsem olyan kétségbeejtő, hiszen kellemesen végigderülte a másfél órát, szórakoztatta (egyelőre még), hogy a történetbe reklámokat ágyaztak be (avagy a reklámokba történetet ágyaztak), élvezte Bujtor és Kern Rejtőt idéző humorát, örült és büszke volt, hogy a magyaros verekedések nem idézték, hanem fejhosszal verték Piedonét és társait. Kellemes elégedettséggel nyugtázta, hogy az elegáns balatoni helyek és tupírozott reklámképek ellenére sem akart a film nyugatot imitálni. Szolidan lepusztult utak, műhelyek, irodák és emberek közt száguld 500-as Fiatjával Csöpi, a magyar rendőr.

Számonkérhetjük-e mindazt Az elvarázsolt dolláron, amit például a Filmszemlén hivatalosan bemutatott filmeknél magátólértetődően tennénk?  Természetesen nem. Az utóbbiak, készüljenek akármelyik stúdióban, az állami költséggel – vagyis az én pénzemmel – játszanak. Bujtor filmje viszont (a kritikába ágyazott reklám honoráriumot emelő erejében titkon bízva említem): „A Moviecoop-ban készült!”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5825