KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Michael Collins

Takács Ferenc

 

Gondolom, kevesen tudják, hogy a nyolcvanas években induló angol rendező, a markáns Angel és a Mona Lisa, majd újabban A síró játék révén egyre ismertebbé váló Neil Jordan eredetileg ír novellistaként kezdte pályáját, még a hetvenes években. Feltűnést keltő és az ír kisprózában új irányt kijelölő 1976-os elbeszéléskötete, a Night in Tunesia darabjai politika, erőszak, vér, szex és szerelem gubancait vizsgálták Írország társadalmi és lelki szövetében. Mostani filmje részben visszatérés ehhez az érdeklődéshez, részben elkanyarodás is tőle.

Visszatérés, hiszen Jordan – amikor most Michael Collinsnak, az első világháború utáni ír szabadságharc legendás és ellentmondásos alakjának, az (akkor még illegális) Ír Köztársaság (akkor még illegális) kormánya hadügyminiszterének életéről, harcáról, szerelméről és haláláról ad közre filmeposzt – ugyanarról próbál filmes eszközökkel szólni, mint korábbi elbeszéléseiben: miként gubancolódik össze reménytelenül felfejthetetlenre és tragikusan értelmezhetetlenre Írországban a nemzeti ügy, a forradalmi szerepvállalás, a személyes boldogulás, a politikai, a baráti és a szerelmi szenvedély az egyén életében. Michael Collins – Jordan filmje szerint-ilyesféle tragikus példázat hőse-mártírja-júdása: maga a mélyen átérzett és sajátjának tekintett ügy végzett vele hitben, barátságban és szerelemben, majd fizikailag is.

De elkanyarodás is a film ettől a személyes és mélyen „szerzői” érdeklődéstől: Jordan tanácsosnak látta, hogy mindezt egy hollywoodi filmeposz szabványai közé rejtse. Azaz valamiféle látványos történelmi oktatófilmet telepít rá a maga személyesebb témájára, megismertet az események szereplőivel, helyszíneivel és menetével, mindvégig a tízes évek vége mindennapi tárgyi környezetének a gondos rekonstruálásával: nem csupán az ír nemzeti-forradalmi ideológia és érzület részleteibe avatja be a nézőt a film, hanem arról is gondosan tájékoztatja, hogy milyen nyakkendővel a nyakukban és milyen kabátba bújva mentek a forradalmárok merényleni az éjszaka leple alatt.

Azaz valamiféle egyensúlyozó mutatványt látunk, mint manapság oly gyakran: az egyéni közlendő követeléseivel és a kommersz műfajszerűség kötelmeivel egyaránt számoló munkát, amely – szigorú szemmel nézve – ezúttal végül is félsiker, az összetéveszthetetlenül erőteljes jordani stílusjegyek és a maximális szakszerűséggel előállított és igen hatásos történelmi látványosságok ellenére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1455