KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az: Második fejezet

Kovács Patrik

It: Chapter Two – amerikai, 2019. Rendezte: Andy Muschietti. Írta: Gary Dauberman. Kép: Checco Varese. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: James McAvoy (Bill Denbrough), Jessica Chastain (Beverly Marsh), Bill Hader (Richie Tozier), Isaiah Mustafa (Mike Hanlon). Gyártó: KatzSmith Productions / Lin Pictures / New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 169 perc.Második felvonásához érkezett Stephen King Az című kultregényének friss moziadaptációja. Noha az első fejezet – mely két éve nemcsak az ítészeket kápráztatta el, de horror létére igen vastagon hozott a konyhára – toronymagasra srófolta az elvárásokat, a befejezés mégis ellentmondásos érzést szül a nézőben. A Második fejezet – elődjével ellentétben – sem dramaturgiájában, sem cselekményvezetésében nem egységes színvonalú. Vonalvezetése töredezett, ritmusa tétova és egyenetlen, s bár a monumentálisra duzzasztott – csaknem háromórás – játékidő ragyogó lehetőséget kínál arra, hogy az alkotók a könyvhöz hasonló mélységben tárgyalják a Vesztesek Klubjának felnőttkori kalandját, Andy Muschietti direktor eltékozolja ezt a kitűnő ziccert. Míg az első epizód – a regényre jellemző bonyolult időfelbontást megspórolva – fegyelmezetten, lineárisan mesél, addig a Második fejezet kényszeresen visszaréved a múltba, s e jelenetek kevéssé árnyalják a jelenkori eseményeket, inkább csak ballasztként nehezednek az amúgy is pontatlanul szerkesztett cselekményre.

A különböző műfaji regiszterek – a gyermekded komikum, a könnyfacsaró felnövéstörténet és a nyálkás-véres horror – zavaros elegyet alkotnak ebben a markáns látványvilágú, pazar kiállítású, elsőrangú színészi alakításokkal tarkított rémmesében. Némely pillanatában képes megragadni King opusának velejét (ráadásul még a hajdani tévéadaptáció előtt is főhajtással adózik), ám túlzott rugalmassággal adagol új motívumokat a történethez, vagy épp veszejt el a könyvben lényeges mozzanatokat. Különösen fájó, hogy a regényből átemelt Chüd-szertartás is funkciótlannak bizonyul, pedig megágyazhatott volna egy – az eredeti műhöz hasonló – spirituális összecsapásnak is a végjátékban. Hőseink ehelyett tökéletesen szabványos akciófinálé keretében számolnak le a Krajcárossal, hogy aztán az epilógus ragacsos mázba borítsa a történetet. King regényklasszikusa többet érdemelne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14299