KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Trezor

Egy betörő forradalma

Benke Attila

Az 56-os szajréfilmben egy betörő fejében is lezajlik a forradalom.

 

Köbli Norbert és Bergendy Péter műve, A vizsga (2011) izgalmas politikai thrillerként is hitelesen mutatta be az 1956-os forradalom leverése utáni állapotokat, így például a hatalom és a társadalom általános szorongását. Azóta számos, hasonló történelmi műfajfilm készült (Sopsits Árpád: A martfűi rém, 2016, Gárdos Éva: Budapest noir, 2017), Köbli Norbertnek pedig bevallottan küldetésévé vált, hogy közönségbarát formában elemezze a huszadik századi magyar történelmet rendszeresen együttműködve Fazakas Péter (Szabadság – Különjárat, 2013, Árulók, 2017) és Szász Attila (A berni követ, 2014, Félvilág, 2015, Örök tél, 2018, Apró mesék, 2019) rendezőkkel. Majdnem egy évtized elteltével a forgatókönyvíró és Bergendy Péter is újra összeálltak, közös munkájuk pedig a Duna TV-n 2018. november 4-én, a szabadságharc leverésének évfordulóján debütált ötvenhatos „szajrémozi” (heistfilm), a Trezor lett, amelyet az 5. Magyar Filmhét keretében számos díjjal (többek között a legjobb tévéfilmnek, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó elismeréssel) jutalmazott a Magyar Filmakadémia.

Ahogy Köbli legtöbb forgatókönyvét, úgy a Trezort is egy megtörtént eset ihlette. Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületében létesített Belügyminisztérium alagsorában valóban létező, szigorúan titkos iratokat tartalmazó terem, a trezor speciális kulcsai elvesztek az 1956-os forradalom során. Ezért a diktatúra képviselői kihoztak a börtönből egy köztörvényes bűnözőt, aki hírhedt betörőként egyszer már sikeresen bejutott a trezorba. A filmben ő Beck János lakatos, aki a háború utáni nyomorban, családja eltartása végett kísérelt meg aranyrudakat lopni a bankból. Ám két detektív rajtakapta, közülük a Honti Kálmán nevű későbbi ÁVH-tiszt még saját társa meggyilkolását is Beck nyakába varrta. A börtönben hithű sztálinista elvtárssá képzett férfi a forradalom bukásának napjaiban Honti parancsára sikeresen betör a trezorba. Azonban itt nemcsak egy fiatal forradalmárral, a Rákosi-diktatúrában meghurcolt Iványi Géza zongoraművésszel találkozik, hanem Hontit és az egész rendszert súlyosan kompromittáló iratokra bukkan.

Az alaptörténeten kívül Köblit egy tragikus szerelmi történet is megihlette: Kovács Erzsi énekesnő és Szűcs Sándor labdarúgó egymásba szerettek, de házasságtörő kapcsolatukat a hatalom nem nézte jó szemmel, így a pár megkísérelt külföldre szökni. Miután tervük meghiúsult, Szűcsöt koncepciós perben elítélték, majd kivégezték, az énekesnő pedig börtönbe került, ahol 4 év alatt kommunistává vált. A Trezorban Beck és családja jártak be hasonló utat, bár a részben koholt vádakkal bebörtönzött férfi felesége nem önszántából, hanem sváb származása, illetve az erőszakos kitelepítések miatt volt kénytelen külföldre költözni. Ezt a betörő csak a trezorban talált dokumentumokból tudja meg, ahogy arról is a teremben bujkáló Iványi világosítja fel, hogy október 23-án nem fasiszta ellenforradalom, hanem valódi forradalom zajlott. A Trezor főhőse olyan helyzetben van, mint Platón barlangmetaforájának rabjai: egy légmentesen zárt ideológia rendszerben él, amely módszeresen elfedi szeme elől az igazságot. Az ötvenes évek kemény diktatúrája éppen ezt szerette volna elérni nagyban, országos szinten. Ám ahogy az aljas és erőszakos Honti viselkedése és a munkatábort megjárt Iványi saját története elültetik a kételyt Beckben, úgy ötvenhat lázadói számára is rést ütöttek az ideológia pajzsán a kitelepítések, a padlássöprések, az ÁVH kegyetlenkedései vagy a Sztálin halála utáni „olvadás”.

A Trezor remekül megragadja két megindítóan emberi karakter sorsán keresztül a nagy történelmi folyamatok lényegét, és ezzel összefüggésben Köbli műve újfent aktuális problémákra is utal. Az ötvenes évek és 1956 történetei arra tanítják az utókort, kiváltképp a hatalom képviselőit, hogy az embereket nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, mert egy ideig tűrnek és tűrnek, azonban a sorozatos igazságtalanságok hatására felhalmozódott csalódottság, düh és fájdalom elegye berobban, és a forradalom lökéshulláma elsöpri az elnyomó rendszert.

 

 

TREZOR – magyar tévéfilm, 2018. Rendezte: Bergendy Péter. Írta: Köbli Norbert. Kép: Nagy András. Zene: Pacsay Attila. Producer: Lajos Tamás. Szereplők: Anger Zsolt (Beck János), Tasnádi Bence (Iványi Géza), Scherer Péter (Honti Kálmán), Bezerédi Zoltán (Münnich Ferenc), Kőszegi Ákos (Kassai), Hámori Gabriella (Beck felesége). Gyártó: Szupermodern Stúdió Kft. Az MTVA Duna Televízió bemutatója. 75 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14121