KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nyúl Péter

Fekete Tamás

Peter Rabbit – amerikai, 2018. Rendezte: Will Gluck. Írta: Beatrix Potter meséjéből Rob Lieber. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Domhnall Gleeson (Thomas), Rose Byrne (Bea), Sam Neill (McGregor), Felix Williamson (Derek). Gyártó: Columbia Pictures / Sony Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 95 perc.

 

Noha Nyúl Péter és barátai csakhamar 120. születésnapjukat ünneplik, a majdnem két tucat könyv és mintegy 45 millió eladott példány dacára mozis feltűnésükre egészen mostanáig kellett várni – ami annak fényében kiváltképp furcsa, hogy megalkotójuk, Beatrix Potter már 2006-ban saját életrajzi filmet kapott. Az angol vidék veteményeseit dézsmáló kékkabátos kártevőt és népes családját az eddig jórészt hollywoodi romantikus vígjátékairól ismert, a forgatókönyvet is jegyző Will Gluck vitte vászonra, méghozzá nem ábrázolásmódjában, de környezetében, figuráiban és konfliktusában is modernizálva.

A még az írónő által megalkotott öreg McGregor gazda helyére annak fiatal unokaöccse lép, és ezzel a nyulakkal való csatározásnak is új lesz a tétje: a kert helyett immár a csinos szomszéd, a szerző mai alteregójaként feltűnő Bea törődésének és szerelmének elnyerése a cél. A komputeranimált nyulak és az „igazi”, hús-vér színész vérre menő küzdelme pedig egyúttal kétfajta adaptációs módszer küzdelme is az örökség képviselőjének kegyeiért.

Noha az eredetileg bájos és ártalmatlan mesék itt a Tom és Jerry vég nélküli, durva kergetőzését idéző, sokszor kifejezetten erőszakos párbajjá változnak, kerítésbe vezetett árammal és dinamitrudak egymásra halmozásával, Will Gluck tehetségét és látásmódját dicséri, hogy nagy adag öniróniával képes elővezetni meséjét, amely – akárcsak A skarlát betűt újrahasznosító Könnyű nőcske esetében – egyszerre reflektál irodalmi felmenőjére és nyersanyagára. A Beatrix Potter-örökösnő képeit elnézve nyilvánvaló, hogy amit látunk, csupán szándékoltan eltorzított és már-már a felismerhetetlenségig összemaszatolt verziója az eredeti modellnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13651