KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szabadulószoba

Kránicz Bence

Escape Room – amerikai, 2017. Rendezte: Will Wernick. Írta: Noah Dorsey. Kép: Jason Goodell. Zene: Jeremy Miles Ferguson. Szereplők: Evan Williams (Tyler), Annabelle Stephenson (Natasha), Elisabeth Hower (Christen), Dan J. Johnson (Anderson). Gyártó: Escape Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 86 perc.

 

Négyfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét... Nem, ez nem is a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horror története, hanem a Szabadulószoba című, 2017-es, kisköltségvetésű amerikai horroré. A Szabadulószobával ellentétben a Szabadulószobában egy hatfős baráti társaság választ magának jópofa esti programot: egy szabadulószobába fizetnek be, ahonnan egy óra alatt kell kijutniuk. Ám csakhamar kiderül, hogy nem ők játszanak, hanem valaki más játszik velük, és az életük a tét.

Nem először fordul elő a filmtörténetben, hogy különböző alkotóknak egyszerre pont ugyanaz jut eszébe, a közelmúltból gondolhatunk például a Truman Show és az Ed TV párosára vagy Truman Capote-duplaéletrajzra. A két friss Szabadulószoba esete ezeknél egyszerre enyhébb és súlyosabb: enyhébb, mert az utóbbi években népszerűvé vált csapdaszobás logikai játékok témája valósággal kínálja magát zárt szobás krimihez vagy horrorhoz; és súlyosabb, mert a két film kínosan hasonlít egymásra. Többek között abban is, hogy jóformán ugyanannyira érdektelenek. Az itthon bemutatott variáció a Fűrész-típusú kamaraborzalmakat vegyíti a „mennyire ismered szeretteidet valójában?” kérdését boncolgató, melodrámai utakon tapogatózó történetsémával, amelyet nemrég a Magyarországon váratlan sikert aratott olasz film, a Teljesen idegenek is elővezetett. Kérdés tehát van, de válaszok nincsenek, a két tematika találkozásából nem futotta többre egy átgondolatlan és összecsapott, látványosan olcsó horrornál. Talán inkább a másik Szabadulószobával érdemes próbát tenni, abban legalább feltűnik Sean Young.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13520