KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Esélylesők

Roboz Gábor


Il capitale umano – francia-olasz, 2013. Rendezte: Paolo Virzì. Írta: Stephen Amidon regényéből Paolo Virzì, Francesco Bruni és Francesco Piccolo. Kép: Jérome Alméras és Simon Beaufils. Zene: Carlo Virzì. Szereplők: Fabrizio Bentivoglio (Dino), Matilde Gioli (Serena), Valeria Bruni Tedeschi (Carla). Gyártó: Motorino Amaranto. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

A Toszkán szépséget is jegyző Paolo Virzì Olaszország egyik legnépszerűbb, díjakkal is bőven elismert közönségfilmese, aki két-három évente jelentkezik újabb egészestéssel, és legutóbbi munkájával is biztosra ment. Változás mindössze abban történt, hogy még egy komédia vagy vígdráma helyett ezúttal könnyedebb pillanatoktól mentes drámát forgatott egy cserbenhagyásos gázolás kapcsán összefonódó sorsokról. A 2013-as filmben egy középosztálybeli ingatlanos igyekszik fenntartani családja egzisztenciáját, és ebben nagy segítséget nyújthat neki, hogy kamaszlánya egy dúsgazdag vállalkozó fiával jár, a baleset apropóján pedig fény derül a főbb szereplők titkaira és gyarlóságaira.

A Stephen Amidon regényéből adaptált Esélylesők cselekményét a három nézőpontú, időbontásos szerkezet dobja fel, amely persze váratlan fordulatok beiktatására is lehetőséget ad, és Virzì húsz éves rutinjával nem is hagyja ki a ziccert. A redundanciákat kerülő, karaktercentrikus sztori három egészen különböző élethelyzetet jelenít meg, és a többé-kevésbé árnyalt jellemrajzok mentén nem csak egy-egy személyes történet sejlik fel, hanem a háttérként szolgáló olasz gazdasági válság is. A lélektelen öltönyös és a kapaszkodni próbáló ingatlanos figuráján keresztül Virzì könnyen emészthető parabolát készített a kapzsiságról és az erkölcsi szempontokat felülíró boldogulás-vágyról: az Esélylesők profin összerakott mozi, ugyanakkor valószínűtlen, hogy épp ettől gazdagodnánk új belátásokkal az emberélet értéke és a kapitalizmus viszonyát illetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12190