KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Maraton életre-halálra

Bata Norbert

Marathon Man – amerikai, 1976. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Dustin Hoffman, Laurence Olivier, Roy Scheider. Forgalmazó: Paramount. 133 perc.

„Biztonságos?” – faggatja a székhez kötözött főhőst leendő kínzója, s ez nem csupán a mit sem sejtő, kiszolgáltatott embernek címezhető, tágabb értelemben egy egész korszak társadalmi horizontja felé mutat. A legendás kérdés – és a publikumot a viszonylag kevés megmutatott erőszakkal is alaposan felzaklató jelenet – a paranoiathriller sűrítményeként fogható föl: a Maraton életre-halálra a hetvenes években felívelő thriller-ciklus egyik eminense, s olyan művekkel karöltve, mint a Magánbeszélgetés, A Keselyű három napja és A Parallax-terv, a (jóllehet nem mindig) ártatlan kívülállókat is felemésztő kémjátszmákról, politikai cselszövésekről s legkivált a mindent behálózó megfigyelésről állít fel nyugtalanító diagnózist. Ebben a világban bárkiről – még a fivérünkről, szeretőnkről is – kiderülhet, hogy hamis képet mutat magáról, s az életünk megmentőjeként fellépő ügynök egy szempillantás alatt a vesztünkre törhet. Szövevényes, földrészeken és korszakokon átívelő bonyodalmakba sodródik a múlt démonaival viaskodó doktorandusz-hallgató (Dustin Hoffman emblematikus szerepe) – a címadó maratoni futás megszállottja –, aki nemcsak eszmeileg, de hús-vér valójában is szembekerül a történelem egyik szörnyetegével, a Mengeléről mintázott, fogorvosi kínzásokban módfelett jártas náci háborús bűnössel (Laurence Olivier kimért, ám vérfagyasztó megformálásában).

Az Éjféli cowboyjal Amerikába érkezett angol direktor, John Schlesinger kiváló filmje műfaji érdemein túl technikatörténeti értelemben is fontos darab. Bár a köztudat a steadicames képalkotás fölavatását hajlamos a Rockyhoz kötni, Garrett Brown találmánya itt debütált – s maga Brown kezelte a testre erősített, stabilizáló-rendszerrel felszerelt kamerát –, a futó és/vagy menekülő főhőst láttató szekvenciákban.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11275