KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/június
• Kovács András Bálint: Hiányzó nemzedék Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Hirsch Tibor: Töretlen és megtört filmek Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Báron György: A harag napja Szélvihar
• Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor” In memoriam H. P.
• Koltai Ágnes: Fotó, film, város Az eltűnt Budapest nyomában
• Durst György: Egy stúdiótitkár feljegyzései Részletek
• Szilágyi Ákos: Profizmus és akadémizmus Az operatőri film és ami azon túl van
• Alexa Károly: A muzeális bestia Halálos tavasz
• Dés Mihály: A száműzött tangó Argentin filmek
• Dés Mihály: Borges és a film
• N. N.: Filmek Borges írásaiból
• Fáber András: Világvége műanyagból Katasztrófák filmen elbeszélve
• Réz András: Lehet-e katasztrófa az élet után?
• Szántó Péter: Denevérháton Airport I–IV.
• Lányi András: Hazabeszélek Bevezetés a filmpolitika gazdaságtani bírálatához
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Donald kacsa nyári kalandjai
• Hegyi Gyula: Nem kell mindig kaviár
• Gáti Péter: Kismaszat és a gézegúzok
• Nóvé Béla: A fehér törzsfőnök
• Bársony Éva: A Coca-Cola kölyök
• Ardai Zoltán: A mallorcai ember
• Baló Júlia: Kicsi, de szemtelen
• Kabai József: Az élet szigete
• Farkas Ágnes: Elnézést, néz ön meccset?
• Máté J. György: A betörés nagymestere
• Schreiber László: Hóbortos népség
• Kapecz Zsuzsa: Választás
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Portrézsargon Ünnep
• Bikácsy Gergely: A giccs artistája Claude Lelouch
KÖNYV
• Szemadám György: Azok a csodálatos rajzfilmesek
KRÓNIKA
• N. N.: Szlovák filmnapok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmművészet a múzeumban

Koltai Ágnes

 

Képzőművészet és animáció címmel rendezett kiállítást június 15. és július 30. között a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóterme. A bemutatón a Pannónia Stúdió pécsi műhelyében készült Martyn című film fázisrajzai szerepeltek. Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán vegyes technikájú – natúr és animációs – filmje sajátos portré Martyn Ferenc pécsi festőről, és egyben érdekes kísérlet a képzőművészet (az állókép) és a film (a mozgókép) „összebékítésére”. Kísérlet arra, hogy a festészet dinamikáját érzékeltesse. A rajzfilm-betétek elemeire bontják, majd egy-egy forma változásait is nyomonkövetve újraépítik Martyn Ferenc festményeit.

A Józsefvárosi Kiállítóteremben egy „mozgástervet” (egy képzőművészeti motívum animálását) láthattunk, aprólékosan megrajzolt és színezett grafikákat. A televízió megrendelésére készített filmet (amely a kiállítás megnyitása előtti napokban került képernyőre, fekete-fehérben) az érdeklődők videón megnézhették. (A Martyn animátora és háttérrajzolója: Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán, operatőre: Matkócsik András és Radocsay László, zeneszerzője: Kurtág György.)

Az Ernst Múzeumban június 4. és 24. között a Museum of Modern Art, a Film Stills Archive, a Bison Archives, a Wisconsin Center for Film and Theater Research, a Metro-Goldwyn-Mayer, a Contact Press Image, a Lucasfilm Ltd, a Warner Bros, a Universal, a Walt Disney Productions és az Amerikai Filmintézet anyagainak felhasználásával filmtörténeti kiállítást rendezett az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala.

Az első nickelodeontól a 80-as évek szuperprodukcióiig, D. W. Griffith-től, Charlie Chaplinen, Buster Keatonon, Fatty Arbuckleon, Gloria Swansonon, Mary Pickfordon, Lillian Gishen, Frank Caprán, John Fordon, King Vidoron, Frank Borzageon át a „hollywoodi fenegyerekekig” mindenki szerepelt az Amerikai film világa című kiállításon. John Wayne cowboy-kalapja, Barbara Streisand kosztümje a Funny Girlből, Judy Garland pepita szoknyája az Ózból és Christopher Reeve ruhája a Supermanből, E.T., Dracula, King-Kong.

Együtt a romantikus hőskor és a csillogó, modern filmipar. Titokzatos és rettegett sztárok, a független rendezők és a nagy stúdiók biztoskezű iparosai.

A filmművészet történetét természetesen maguk a művek idézték fel a leghatásosabban; Charlie Chaplin, Stan és Pan burleszkjei, Frankenstein, a Hatosfogat híres üldözési jelenete, a Casablanca édes-bús záróképe, a rajz- a horror- és a katasztrófafilmek, amelyek vég nélkül peregtek a tucatnyi képernyőn.

A kiállítás idején amerikai filmeket vetítettek a Tinódi moziban, többek között Elia Kazan A rakparton, George Lucas American Graffiti, Bruce Beresford Gyengéd irgalom című alkotását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6367