KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/június
• Kovács András Bálint: Hiányzó nemzedék Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Hirsch Tibor: Töretlen és megtört filmek Balázs Béla Stúdió 1985/86
• Báron György: A harag napja Szélvihar
• Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor” In memoriam H. P.
• Koltai Ágnes: Fotó, film, város Az eltűnt Budapest nyomában
• Durst György: Egy stúdiótitkár feljegyzései Részletek
• Szilágyi Ákos: Profizmus és akadémizmus Az operatőri film és ami azon túl van
• Alexa Károly: A muzeális bestia Halálos tavasz
• Dés Mihály: A száműzött tangó Argentin filmek
• Dés Mihály: Borges és a film
• N. N.: Filmek Borges írásaiból
• Fáber András: Világvége műanyagból Katasztrófák filmen elbeszélve
• Réz András: Lehet-e katasztrófa az élet után?
• Szántó Péter: Denevérháton Airport I–IV.
• Lányi András: Hazabeszélek Bevezetés a filmpolitika gazdaságtani bírálatához
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Donald kacsa nyári kalandjai
• Hegyi Gyula: Nem kell mindig kaviár
• Gáti Péter: Kismaszat és a gézegúzok
• Nóvé Béla: A fehér törzsfőnök
• Bársony Éva: A Coca-Cola kölyök
• Ardai Zoltán: A mallorcai ember
• Baló Júlia: Kicsi, de szemtelen
• Kabai József: Az élet szigete
• Farkas Ágnes: Elnézést, néz ön meccset?
• Máté J. György: A betörés nagymestere
• Schreiber László: Hóbortos népség
• Kapecz Zsuzsa: Választás
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Portrézsargon Ünnep
• Bikácsy Gergely: A giccs artistája Claude Lelouch
KÖNYV
• Szemadám György: Azok a csodálatos rajzfilmesek
KRÓNIKA
• N. N.: Szlovák filmnapok

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrült gazdag ázsiaiak

Benke Attila

Crazy Rich Asians – amerikai, 2018. Rendező: Jon M. Chu. Szereplők: Constance Wu, Henry Golding, Michelle Yeoh. Forgalmazó: Warner Bros. 116 perc.

 

A filmekben viszonylag kevés figyelmet kap az Egyesült Államokban élő, jelentős számú ázsiai-amerikai. Jobbára olyan alkotásokat sorakoztathatunk fel mint Wayne Wangtól a Mennyei örömök klubja, Ang Leetől Az esküvői bankett vagy Justin Lintől a Better Luck Tomorrow. Ezért is ünnepelték kritikusok és nézők egyaránt Kevin Kwan 2013-as regénye, a magyarul is olvasható Kőgazdag ázsiaiak alapján készült Őrült gazdag ázsiaiak című romantikus komédiát.

Ázsiai származásuk miatt mind a regény írója, mind a film rendezője, Jon M. Chu (Szemfényvesztők 2., G. I. Joe: Megtorlás) személyesen is kötődnek a történethez. Sőt, Kevin Kwan könyve szerint Jon M. Chu távoli rokona az alapmű és a film főhősnőjének, a New Yorkban közgazdászprofesszorként dolgozó Rachel Chunak. Rachel szingapúri kötődésű párja, Nick egy barátja esküvője miatt szülőhazájába hívja a nőt, és a távol-keleti országban Rachel végre találkozhat a férfi édesanyjával, Eleanorral és nagymamájával, Su Yivel is. Ám a kemény és hagyománytisztelő üzletasszonyok nem fogadják jól az ázsiai-amerikai nőt, főleg, miután kiderül, hogy Rachel családja miért menekült Amerikába.

Az Őrült gazdag ázsiaiak nem árul zsákbamacskát, teljesíti, amit egy melodrámai elemekkel tűzdelt romantikus komédiától elvárnak a nézők. Sőt, Jon M. Chu műve kifejezetten a bollywoodi maszalák álomvilágát idézi, ahol nincs szegénység, nincsenek osztálykonfliktusok, de még valódi, személyes konfliktusok se nagyon. Az ázsiai-amerikaiak és a szingapúriak között tátongó kulturális szakadék viszont meglepően érdekessé teszi ezt a langymeleg romkomot. Ugyanakkor az Őrült gazdag ázsiaiak éppen azt hangsúlyozza, amit már a tradicionális zsidó és a modern amerikai kultúra feszültségét bemutató 1927-es A dzsesszénekes is: Amerika (az angolul beszélő Rachel és Nick) a jövő, és Ázsiának (a mandarin nyelven kommunikáló nagymama) is tanácsos elsajátítania a nyugati típusú fogyasztói kapitalizmust és értékrendet, ha nem akar a fejlődés (Nick és Rachel szenvedélyes kapcsolatának) útjába állni. Ezért érdekes módon a westernfilmek határhelyzeti hősét, a „jó rossz ember”-t idéző, mandarinul és angolul is beszélő Eleanor kezébe kerül a döntés, hogy a haladást vagy a hagyományt támogatja. Kár, hogy maguk a főszereplők cseppet sem érdekesek, így tulajdonképpen az antagonista Eleanor menti meg az Őrült gazdag ázsiaiakat a teljes középszertől.

Extra: Törölt jelenetek, werkfilm.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13987