KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jack, a villám

Sneé Péter

Paul Hogan, a mű címszereplője és írója félt, hogy kiuzsorázott ausztrál akcentusa nem érvényesül majd kellőképpen a helybéli kollégák szózivatarában, ezért néma társat kerített maga mellé. Jóllehet Ben (Cuba Gooding Jr.) testbeszéde, illetve grimaszai felettébb kifejezőek, egy westernt végigmutogatni, sőt, uram bocsá’ végiginzertezni szerencsétlen ötlet. Ismerjük a verbalitás jelentőségét: más volna a világ és a mozi nélküle. (Még a Kopársziget csöndje is zajunktól beszédes.)

Egy kis csapat értelmiségi, a posztmodern generáció kedvelt társasjátékából nehéz kasszasikert csinálni. Hogy mi a nyelvi kapcsolatteremtés szerepe, és hogy szó nélkül el lehet-e a film, nem oly kalandos téma, amit egy New York-i társalgási vígjáték szófordulataival kellene enyhíteni. Hiába veszi elő a klasszikus toposzokat leltár szerint rendre, figurái anakronisztikussá válnak, a világuk meg hihetetlenné.

Jack, a villámkezű, sokat olvas és fecseg. A sajtón mérgelődik, félti a reputációját, és a legkevésbé sem hasonlít ama kemény férfiakra, akik állítólag a Nyugatot birtokba vették. Antikős tehát, orcánkra ütött. Története pedig egy kifakult nevelődési-, vagy kópéregényre emlékeztet inkább, mintsem a jó mozira. Minek nézzük akkor, magunkat csodáljuk benne?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=780