KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)

N. N.

Hatvanhét éves korában meghalt Tomás Gutiérrez Alea, a kubai film egyetlen világszerte ismert és nagyra tartott rendezője. A jómódú havannai családban nevelkedett Alea joghallgató korában készítette első amatőr filmjeit iskolatársával, a majdan legendás operatőrré váló Nestor Almendrosszal. A friss diplomást kevéssé vonzza az ügyvédi karrier, inkább Rómába megy, a Centro Sperimentaléba filmrendezést tanulni. Kubába visszatérve csatlakozik Fidel Castro gerillamozgalmához, létrehozza a forradalmárok titkos híradófilm-műhelyét. A forradalom győzelme után ő készítheti el az első „szabad” dokumentarista játékfilmet Forradalmi történetek címmel. Alea azonban több volt lelkes propagandistánál, korán kivívta magának a kritika jogát a Tizenkét szék (1962) Kubára hangszerelt szatírájával és az Egy bürokrata halála (1966) kafkai sötétségű hatalomrajzával.

Élete alkonyán, halálos betegen ehhez a rebellis hagyományhoz nyúlt vissza Alea, amikor a homoszexualitás tabutémájáról (Eper és csokoládé, 1993) és az elpangott forradalomról forgatott keserű komédiát (Guantanamera, 1995).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=328