KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lúdas Matyi

Varga Zoltán

Magyar, 1977. Rendezte: Dargay Attila. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 70 perc.

 

Kerek évfordulót ünnepel a Lúdas Matyi: Dargay Attila első egészestés rajzfilmjét éppen negyven esztendeje mutatták be. A legendás Pannónia Filmstúdió második hazai fogantatású egészestés produkciója ugyan nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály verses elbeszélésének (lásd az 1949-es, az első teljes hosszában színes magyar filmként jegyzett művet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében), de kétségkívül a legsikeresebb: közel két és fél milliós (!) nézőszámával máig minden idők legkedveltebb magyar mozgóképei közé tartozik. A Lúdas Matyi meglehetősen szabados rajzfilmes feldolgozása (melynek forgatókönyvét a rendező Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel írta) Dargay Disney-követő ars poeticája és az alkotó korábbi mesefilmes tapasztalatai felől egyaránt megközelíthető. A Disney-hagyományokkal harmonizál például a képalkotás, kivált a mélységi fényképezés az erdei terek láttatásában (az operatőr a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt); valamint az emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigura középpontba helyezése, ami értelemszerűen az arckifejezéseivel és kézfejekként használt szárnyaival kommunikáló lúd megformálásában érhető tetten – a mulatságos madár szinte „lejátssza” a vászonról a legtöbb humánkaraktert (a figurákat Jankovics Marcell tervezte). A Dargay közreműködésével készült Macskássy-mesék, mindenekelőtt a Két bors ökröcske hagyományait is továbbviszi a Lúdas Matyi: ezúttal is a magát a törvény fölé helyező, dölyfös zsarnok megbüntetésének-bűnhődésének tanmeséjét kínálja a szüzsé. A Lúdas Matyi-rajzfilmben mégsem a tanító jelleg vagy az ideologikus elkötelezettség dominál (mint az élőszereplős változatban), hanem a humoros közelítésmód – ez tompítja az erőszakos mozzanatok élét, és ellenpontozza a nép sanyargatásának és megalázásának bemutatását. Túl a lúd figurájára szabott poénokon, a Lúdas Matyi komikuma olyan elemekre épül, mint a Döbrögi csatlósainak csoportmozgására komponált szerencsétlenkedések, az ispán szervilizmusának és a puskatöltögető fontoskodásának rendszeres karikírozása, a sziporkázó epizodisták (főként Biri néni) felléptetése, továbbá a maszk- és jelmezviselésből fakadó karnevalisztikus humor. A csúcspontra tartogatott üldözésjelenet gegáradata koronázza meg a filmet, s ehhez a II. Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót; a rajzfilm hangulatteremtésében és ritmusszervezésében meghatározóak a Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében hallható Liszt Ferenc-zenék. Az imént elősorolt mozzanatoknak köszönhető, hogy a Lúdas Matyi éppolyan élvezetes, mint negyven évvel ezelőtt volt – és lesz még negyven év múlva is.

Extra: A DVD-lemez tartalmazza Dargay Attila egy korábbi, 1967-es karikaturisztikus rajzfilmjét is. A nyolcperces Variációk egy sárkányra a minimalista képi stílus és a sorozatelvű elbeszélésmód összekapcsolásával a lovagmesék parodizálására vállalkozik. Miként a cím is sejteti, a királylányrabló sárkánnyal vívott lovagi küzdelem története máshogy is végződhet – sőt, máshogy is kezdődhet –, mint megszoktuk. Hét verziót láthatunk, melyek mindegyike más-más ponton írja felül mind a nézők, mind a szereplők várakozásait, legyen szó a pórul járt lovag és a barátságot kötő ellenfelek esetéről, vagy a győzelem nem várt mellékhatásairól. A Variációk egy sárkányra nem az utolsó lovagparódia a Dargay-életműben: később a Pázmán lovag Arany-adaptációja és a tervezőként-társíróként jegyzett, egészestés Sárkány és papucs követi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13315