KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kisdarázs

Greskovits Béla

 

Joseph Pilissynek kár volt megfilmesítenie Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét.

Kár bizony, mert keze alatt napszítta képregénnyé fakult az eredeti mű színes szövete, „gyermekszáj „-tréfálkozássá bárgyúit a Kisdarázs harsány, kedvesen képtelen nyelvi humora.

Ernyedt jelentéktelenséget áraszt a film agyonvizezett pasztellárnyalatokból összepacsmagolt színvilága, a jelenetek pedig – a történést egységes folyammá fűző hangulati elemek híján – esetlegesek maradnak.

Az ily módon alapértékeitől megfosztott regény maradványaival untatja nézőit Pilissy: a válófélben levő szülők gyermekének hányattatásaival, a nevelőintézeti apácák szadizmusával, meg azzal, hogy minduntalan az érzéketlen világgal vívott csetepatékba keveri a filmbéli gyermekhős édesapját, a bumfordin balos munkásembert.

Tiszta lelkiismerettel csak a regényhez kívánhatunk jó szórakozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6729


előző 1 következőúj komment

juhi#1 dátum: 2008-09-02 19:01Válasz
". . . Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét."

Nem tudom, a 'közelmúlt' meddig megy vissza egy magyar nyelvű kiadás esetében, de én a könyvet a 70-es évek elején olvastam. Magyarul.
Így a kritikát már ennek alapján nem tartom helytállónak.