KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő szélmalom

Kapecz Zsuzsa

 

Andersen és Grimm hősnői még arra vágytak, hogy új ruhákat kapjanak, táncolhassanak a királyfival, találkozzanak a bodzatündérrel. Egy XX. század végi mese kislánya már laboratóriumban ismerkedik az ásványokkal, az űrben kalandozik, és jó jegyeket áhít a bizonyítványába, hogy mérnök lehessen. Igazán szívesen kísérnénk figyelemmel a kalandokat, amelyekbe barátaival együtt keveredik, ha érdekes lenne a cselekmény, ha érdekesek lennének a képek. Sajnos, az első pillanattól kezdve taszítanak a közelről meglehetősen hullaszerű műanyagbábok, a film csiricsáré színvilága pedig inkább emlékeztet finomfőzelékre, semmint valamilyen színharmóniára. Esztétikai élmény híján a néző igen hamar azon kezd töprengeni, vajon miért is éppen ezt a történetet filmesítették meg. Erre se kap választ, hiszen a szöszke kislány hanyag, rosszul tanul, bottal veri a kutyáját, ellopja az öreg professzor szemüvegét, tönkreteszi a konyhát, szándékosan rossz helyre kormányozza az űrben repdeső malmot és mindennek semmilyen kellemetlen következménye sincs. Az a gyerek, aki végignézi ezt a filmet, olyan sugallatot kap, hogy egy önző, nem túlságosan jellemes lányka könnyen boldogul veszélyes helyzetekben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6623