KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Huhogók

Bikácsy Gergely

 

Philippe de Broca filmje nem Victor Hugo regényéből készült, mint címéből hinnénk. Ezt a Huhogókat a rutinos szcenarista, Daniel Boulanger írta, a rendező társaságában. Hőse a Rousseau-hívő, felvilágosult breton arisztokrata, Kerfadec gróf, aki megünnepli a Bastille elestét, árvákat fogad örökbe és cselédlány élettársát sem szégyelli. Szégyelli viszont és elborzasztja, hogy kedvelt nevelt fia, Tarquinius jakobinus vezér lett és a „kék” csapatok élén ágyúval irtja Bretagne királypárti pórnépét. Sőt, nemcsak a hadrakelt pórokat: egy büntetőexpedíció komor eszméktől gyötört parancsnokaként apja kastélyában állít kivégzőosztag elé egy kisgyereket. Az emberi haladás Rousseau-vázolta utópiájában eddig naivan hitt gróf most már maga is felköti királypárti szablyáját. A túlerő elől azonban mégsem ő, hanem lánya, és másik, royalista fia menekül át az óceánon, egy csodálatos repülő masinával. Valahová, a szabad világba.

„Tömegfogyasztásra szánt gusztustalan és konzervatív hamisság” – így a francia kritika egy része. A másik azért üdvözli, mert „huszonharmadik filmjével Philippe de Broca éles kanyart vett pályáján.” Inkább úgy mondhatnánk: visszatalált indulásához, a Cartouche és a Riói kaland sodró leleményeihez, igényes látványvilágához, kiábrándultan mókázó szelleméhez. S ezt a szellemet Philippe Noiret-nak találták ki: egyik legnagyobb alakítását láthatjuk most. A film történetiségét persze nem szabad történészi nyárs-derékkal, fűrészpor-elmével „ellenőriznünk”. Meseigazsága vagyon, s ez nem kevés. Hősei kényszerűségből válnak királypártivá. Az a repülő csodamasina a butaság elől menekíti őket a szabadság honába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5494