KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolgozó lány

Tamás Amaryllis

 

Mintha egyenesen McCormack 1984-es sikerkönyve – Amit a Harvardon sem tanítanak avagy a józan ész iskolája – szolgált volna forgatókönyvül Mike Nicholsnak. Ugyanaz a súlytalan fecsegés illusztris nevekkel megspékelve, a könyvben Björn Borg, Richard Nixon, Coco Chanel, itt Harrison Ford, Melanie Griffith, Sigourney Weawer neve és személye a fő vonzerő, hogy az üzleti élet konyhafilozófiájának rejtélyibe beavattassunk. Az alaptétel itt is, ott is: minden üzleti szituáció – emberi szituáció.

Adott egy fölényes, kihívó magabiztosságú, arrogáns főnök (Sigourney Weaver), aki túlzott szerénységgel, ámde őszinte jellemmel megáldott titkárnője (Melanie Griffith) ötleteit saját teljesítménye gyanánt prezentálja üzletkötései során. Egy látszólag ártatlan helyzetben kiderül róla, hogy a látványos fellépés és sikerek mögött jóadag hamisság, mesterkéltség rejlik. Hajthatatlan személyisége és a túlzott indulatok szövetségeseiből ellenfélt csinálnak, s hiába a lenyűgöző manőversorozat, a trükkök, – a józan ész, a lényeglátás most nyerőbb a nyílt provokációnál, a ravasz műfogásoknál. A közvetlen, egyenes természet legyőzi a hiút, a kíméletlent. Az orosz származású Mike Nichols nevéhez eddig olyan alkotások fűződtek, mint Albee Nem félünk a farkastól című drámájának megfilmesítése, vagy a méltán világsikert aratott Diploma előtt, A 22-es csapdája.

A Dolgozó lány az eddigi életmű fiaskója. Élmény alig marad utána. Nemes bor csak szerencsés években terem…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4311