KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek

Székely Gabriella

 

Piotr Szulkin sci-fi trilógiájának befejező darabját hat évvel ezelőtt rendezte. A Világok háborúja, az O-bi, O-ba után elkészült Ga-Ga – mint a főszerepet játszó Dániel Olbrychski magyarázza–a csecsemő gőgicsélésére utal. Olcsó kritikusi fordulat, mégis megkockáztatom, pontos az elnevezés, ami a film erkölcsfilozófiáját illeti. A megvásárolható, megváltható bűn és bűnhődés moráljának gyermekded példázata egy ismeretlen, feltehetően angol nyelvű bolygón játszódik, ahová a Földről küldenek rabokat, hogy bűntettüket megismételvén mindenki okulására a főtéren karóba húzassanak. Hősünk nem akar kötélnek állni, hiszen nem hivatásos gyilkos vagy bankrabló, politikai engedetlenség okán ült a földi börtönben (A film 1985-ben készült!) Nem fogadja el a felkínált földöntúli jókat sem, az örömlányok ölelését, a pezsgős dínomdánomot, csupán a kezébe csúsztatott vazelinkenőcsöt vágja zsebre, gondol a közelgő főtéri ceremóniára.

Egyéb hasonló ínyencségeket is kínál Szulkin a sci-fi kalandfilm izgalmai helyett: például a hot dogban főtt virsli gyanánt emberujjat körömmel; vagy egy torkot fojtogató felsővégtagot, amint éppen leszakad a törzsről, feltárja a váll izomzatának teljes anatómiai képét, és bilincsként ott fityeg véresen az áldozat nyakán...

A Ga-Ga bugyuta film, de legalább gusztustalan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4049