KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fák jú Tanár úr! 2.

Forgács Nóra Kinga

Fack ju Göhte 2 – német, 2015. Rendezte és írta: Bora Dagtekin. Kép: Andreas Berger. Zene: Michael Beckman. Szereplők: Elyas M’Barek (Müller), Karoline Herfurth (Lisi), Katja Riemann (Gudrun), Jella Haase (Chantal). Gyártó: Constantin Film Produktion. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 115 perc.

 

A Fák jú Tanár Úr! a tavalyi ősz egyik üde színfoltja volt, „mocskos szájú, immorális és végtelenül érzelmes” komédia, amiről majdnem egy éve azt írtuk ugyanitt, a filmből elcsenve a mondatot: „Egy segg, aminek van szíve.” Amekkora pozitív meglepetés volt az első rész, akkora csalódást okoz a folytatás.

A Fák jú Tanár úr! 2. visszatérő főhőse, a börtönviselt áltanár ezúttal az egykori balhéból megmaradt szajré másik részéért küzd, nem a pénz, hanem a gyémántok kerülnek a középpontba. A hosszabb, nagyobb, látványosabb és még sokkal eladhatóbb folytatás félresiklik. Hősünk egy kazalnyi kétségbeejtően rendetlen lurkóval Thaiföldre utazik, mert a gyémántok egy jótékonysági gyűjtés plüssállat-rakományával oda kerültek. Már ekkor sem igazán értjük, hogy mi történt egykori, szerethetően balfék karaktereinkkel, most mindenki bántóan harsány és ostoba. Pedig csak ezután hág a tetőfokára a káosz, a túlbonyolított történet Németország minden jelentősebb társadalmi és szociális problémáját igyekszik megoldani a bevándorló családok helyzetétől a közoktatás ügyes-bajos dolgain keresztül a fejlődő országok problémáiért vállalandó felelősségig. Ez így sok. Ha néhány percre fel is bukkan az első részt jellemző, a nézőt is magával ragadó, jófajta érzelmesség a thaiföldi cunami után árván maradt gyermekek és a Németországban, saját családjukban magányosan felnövő kamaszok egymással párhuzamba állított sorsával kapcsolatban, ezt leszámítva valójában tét nélküli is az egész ámokfutás. Mindeközben a Fák jú Tanár úr! 2. indokolatlanul hosszú, különálló blokkokra és image videókra esik szét, és soha, de soha nem akar véget érni, még a sokadik lezáró pont után is jön egy szellemeskedő stáblista és egy „kivágott jelenetek”-parádé. Az első részt jellemző karneváli hangulat helyett viszont csak valami izzadságos imitációja marad a szellemes anarchiának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12478