KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/április
POSTA
• Kovács Dénesné: Ki nem ismeri Hammettet?
FILMSZEMLE
• Ágh Attila: Kényszerfiatalok és a történelem
• Schubert Gusztáv: Töredékek dramaturgiája Beszélgetés Székely Gáborral
• Zalán Vince: A krónikás ember Bábolna
• Reményi József Tamás: Övön alul Falfúró
• Szilágyi Ákos: A rendetlenség varázsa Beszélgetés az elfogulatlan filmezésről
• Koltai Ágnes: Hollywoodi suszterek Szerelem első vérig

• Hankiss Elemér: Üde és gyilkos naivitás Keserű igazság
• Faragó Vilmos: Háború és háború Jöjj és lásd
• Ardai Zoltán: Boldogságmontázs Dziga Vertov, a filmszem-ember
• Bikácsy Gergely: Hidegtál, sok késsel Bűnügyi film francia módon
FESZTIVÁL
• Báron György: Tükröződések London

• Mándy Iván: Marlene Dietrich
• Dárday István: Az elmulasztott reform Vita a filmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Nincs kettő négy nélkül
• Nóvé Béla: A kövek ura
• Báron György: A tiszteletbeli konzul
• Kapecz Zsuzsa: Vitorlás a láthatáron
• Máté J. György: A smaragd románca
• Upor László: Vaskos tréfa
• Baló Júlia: Mi lenne, ha...
• Farkas Ágnes: Váratlan fordulat
• Mészáros István: Nap, széna, eper
• Bérczes László: A borotvás gyilkos
• Vida János: Fehér lótusz
TELEVÍZÓ
• Szekfü András: A műsorszóró műhold jelen és jövője Televíziók versenye
• Boros István: A hold árnyékában... Budapestről nézve
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Marlene, stílus nélkül

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Aztán mindennek vége

Kolozsi László

Last Station – brit, 2009. Rendezte és írta: Michael Hoffman. Kép: Sebastian Edschmidt. Zene: Szergej Jevtusenko. Szereplők: Christopher Plummer (Tolsztoj), Helen Mirren (Szófia), James McEvoy (Bulgakov), Paul Giamatti (Csertkov), Kerry Condon (Mása). Gyártó: Sony Pictures Classic. Forgalmazó: CineReál kft. Feliratos. 112 perc.

Egy nem különösebben érdekes szerelem háttere előtt játszódik le a Tolsztoj-házaspár utolsó hónapjainak története: a fiatal írnok, Bulgakov, megrögzött tolsztojiánus, nem eszik húst, nem él a szerelem örömeinek. Az intrikus, a Tosztoj művek jogát megszerző, Csertkov ajánlásával lesz Tolsztoj titkára, és bizalmasa. A Jasznaja Poljana-i birtokon ismerkedik meg a kedves Másával, aki meggyőzi arról, hogy a tolsztojiánusoknak nem minden tanát kell olyan rettenetesen komolyan venni. Bulgakov jelent az író feleségről, aki meg szeretné akadályozni, hogy a kiadói jogok a Csertkov-féle alapítványra szálljanak.

Ahogy az orosz tájat, Tolsztoj környezetét, úgy az érzelmeket is előre gyártott elemekből építi fel Michael Hoffman. A szereplők bricskája nyírfaligetek között halad el, megelevenedett Levitán festmény az udvarház előkertje. Örökké kora tavasz van, felszikrázik olykor a fák ágai közt a nap. Az öreg író képes még kakaskodni, és úgy pöröl nejével, mint egy kocsis. Mását persze Moszkvába szólítja a kötelesség, Bulgakov meghasonlik: érzi, hogy nincs minden rendben Csertkovval. A lényeg, ami egyébként az alapműben, a költő Jay Parini művében benne van, elsiklik: Tolsztojt, 1880-as nagy egzisztenciális válságát követően, az az érzés kerítette hatalmába, hogy az élet abszurd, törekvései hiábavalónak bizonyultak, írni nem regényt kell. Megvetette magát azért, mert vagyonos. Felesége, aki eladdig hű társa volt, már nem tudta követni a kereszténység megújítása felé vezető úton: ő a világ legnagyobb íróját szeretette benne. Tolsztoj nem előle, hanem a körülmények elől menekült. Hoffman meséjét még a nagyszerű színészek sem tudják kirángatni a középszerűség, és a semmitmondás – Repin pingálta – pocsolyájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10972