KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszélyes vizeken

Schubert Gusztáv

Curtis Hanson filmje régies szabású akciómozi, többet küzdenek benne ésszel, mint erővel. Vagyis krónikusan vérszegény. Egy-két csúnya zúzódás, mindösszesen három halott. Nem tudom, hogy hozza így be a beléfektetett milliócskát. Csábításhoz marad tehát Meryl Streep és a veszélyes vizek. Az őrjöngő, rohanó montanai hegyi folyók hozzák a formájukat: lenyűgözőek és veszélyesek. Meryl Streep nem az. Úgyhogy vele is minden rendben van. Pár éve Kim Basinger tapicskolt gyönyörűen és nedvesen a zavaros vizekben, arra, ahol az Everglades – mocsarakban („erkölcsi fertő”); az volt a rosszabb felállás. Egy semmi-különös bostoni tanárnőről kiderül, hogy az élet nagyhercegnője, legyőzi a vad folyót, ahová nyári vízi túrára indult, és mellesleg az odaveszekedett rosszembereket is, akik őt és családját sakkban tartva próbálnak a sebes szurdokvizeken át eltűnni a rendőrség elől. Ezt az agyalmányt Hollywood mai sellői közül egyedül Meryl Streepnek hiszem el. Akárki más játszaná, szimpla superwoman-sztori kerekedne ki belőle. Maryl Streeppel mélyebb – ha nem is a legmélyebb – vizekre is elevezhetünk. Mert hát a kis Niagara, meg az ördögszurdok ‑ így a film – mind semmi ahhoz képest, ami odabenn örvénylik. A Veszélyes vizeken igazi családi thriller, sugallata szerint ott üti fel fejét a romlás, ahol a familiáris kötelékek meglazulnak. Ha a férjnek nem lenne fontosabb családjánál a munka, ha a magára hagyott feleség nem sóvárogna új kalandra, ha a fiúcska felnézhetne apjára – nem lennének ilyen könnyű prédái a csábos gonosznak. Aggodalomra nincsen ok: végül mindent legyőz a meglepetésszerűen újjáéledő családi szeretet. Még egyszer a hozzávalók: rosszemberek, vadvizek, csónakok. John Boorman negyedszázada ugyanebből minden idők egyik legnyomasztóbb thrillerét keverte ki. De ki emlékszik már a Deliverance-re?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=90