KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terítéken a nő

Köves Gábor

 

Kérdezz, felelek. Brazília? Pelé. Rió? Karnevál. Helyben vagyunk. A tótumfaktum pózába beleöregedett futball-ikon és a flitteres-konfettis, rezgő húsú hastáncosnők – Postcards from Brazil. A Terítéken a nő ilyen képeslap: egyik sarkában a naplementével, a másikban a hajnal derengő fényeivel, a harmadikban tábortüzes tengerparti rituálékkal, a negyedikben a helyi konyha csodáival. Színekből, dallamokból, illatokból építkezik a film. Hogy mégis több, mint az országimázs-központ megrendelésére készített promo, az a két főszereplő – az Almodóvar-üdvöske, Penelope Cruz és a számunkra ismeretlen sorozat-színész, Murilo Benicio –, illetve a színészeire koncentráló dramaturgia és rendezés érdeme.

Cruz Isabella, az egyensúlyzavarral megvert és csodás konyhaművészettel megáldott mesebeli királylány, akit csúnyán megcsal hitvese, Toninho, a trubadúr-királyfi. A lány összetört szívvel egy messzi királyságba (San Francisco) bujdosik, s hogy felejtse szerelmét, bánatát főztjeibe fojtja. Az eredmény nem is marad el, Isabella mesebeli gyorsasággal a helyi „Főzőcske, de egzotikusan” sztárjává válik. A bűnbánó királyfi persze asszonya nyomába ered, de az „így éltek, míg meg nem haltak”-ig, mint minden valamirevaló mesében, sok a leküzdendő akadály. Az ízléssel megfestett képeslapon lassan feltűnnek az emberi arcok is. Senkit sem érhet váratlanul, hogy közülük is a legmaradandóbbak a törékenységet a latinos vitalitással ötvöző Cruz kisasszony arcai. Legyen éppen durcás, vigasztalásra váró, széles mosolyú vagy lebiggyedt ajkú – a Cruz-pofival nehéz betelni. Végül is a Terítéken a nő – konyhai hasonlattal élve – jóízű film. Nagyon édes, de szacharinmentes szórakozás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3157