KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/március
KRÓNIKA
• Gaál István: Herczenik Miklós (1930–1985)

• Breitner Miklós: Haldoklik-e a magyarfilm? Ár – költség – haszon
• Breitner Miklós: Interjú Drecin Józseffel a Művelődési Minisztérium államtitkárával Vita a filmgyártásról
• Lugossy László: Fantomgazdaság Vita a filmgyártásról
• Zalán Vince: Egy kelet-európai fotográfus Embriók
• Zsugán István: Arc ellenfényben Beszélgetés Zolnay Pállal
• Almási Miklós: Zsúfolóoptikával Visszaszámlálás
• Schubert Gusztáv: Elvis Presley azt üzente Beszélgetés András Ferenccel
• Bikácsy Gergely: Erosz túszai Az érzékek birodalma
FESZTIVÁL
• Fáber András: Kitörési kísérlerletek Nantes
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Itt élned, halnod kell
• Lukácsy Sándor: Ördögi kísértetek
• Koltai Ágnes: Te már nagykisfiú vagy
• Barna Imre: Káosz
• Barna Imre: A piszkos ügy
• Dés Mihály: Quilombo
• Ardai Zoltán: Az óriás
• Barna Imre: IV. Henrik
• Baló Júlia: Jörgensen, a zsaru
• Hegyi Gyula: Az ágyúgolyó futam
• Kapecz Zsuzsa: Azt mondják, baleset
• Faragó Zsuzsa: Farkasverem
• Hirsch Tibor: Lopják a koporsómat
• Gáti Péter: Hajmeresztő hajnövesztő
TELEVÍZÓ
• Forgács Éva: Sokkolás gyengeárammal A televízió és a képzőművészet
• Nemes Nagy Ágnes: Az új Laodameia Babits drámája a képernyőn
KÖNYV
• Balassa Péter: Egy tanulmánykötet értelme

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harley Davidson és a Marlboro Man

Hegyi Gyula

A „szelíd motorosok” már túl vannak az első fiatalságukon, lázas álmaikat régen kimarta belőlük a szesz, az országúti élet, a rideg és magányos férfisors. A rock-kávéházban inkább csak rutinból püfölik egymást, a régi nőjük másnak lett a felesége, csak a motor és a száguldás a régi: de ezt is átlengi már a mások családi élete iránti szomorkás nosztalgia. Ám mielőtt végleg elbúcsúznának a vad évektől, váratlanul fiatal, hidegvérű, elszánt és jólöltözött profi bűnözőkkel kerülnek szembe. A yuppie-gengszterek szánakozással vegyes lenézéssel irtják a szedett-vedett rockerbandát, amit a „szelíd motorosok” – bizonyos Harley Davidson és Marlboro Man nevezetű öregfiúk – felettébb rossz néven vesznek. Ezért a nyugdíjbavonulás helyett harcba szállnak az ifjú profikkal, és látványos verekedések meg kisebb háborúhoz elegendő lövöldözések során utolsó szálig elpusztítják őket. Aztán irány újra az országút, míg a reuma le nem dönti őket a motorról.

A Harley Davidsonnak a bunyó, a látványos akció a lényege, ettől remélhető kasszasiker, a férfias ökölharcot és a találékony sorozatgyilkosságokat azért némi humor is átszövi. Azoknak pedig, akiknek mindez kevés, ott egy régi, legendás filmsiker homályos emléke. Aki a Szelíd motorosokra emlékszik, még az maga is régi motoros: így feltehetően rokonszenvvel figyeli, ahogy kortársai és ifjúkora eszményei még egyszer – félő, utoljára –, elbánnak a Szelíd motorosok bemutatója táján született nemzedékkel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=130