KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/január
• Zoltai Dénes: Opera és film Egy műfaj újjászületése
• Feuer Márta: Hűség és mítosz Orfeusz és Eurydiké
• Balassa Péter: Csakhamar vagy sosem A jövő zenéje a film
• Földényi F. László: Az üdvkeresés terhe Syberberg Parsifalja
• Ludassy Mária: Terror erény nélkül
• Székely Gabriella: Találkozás a porcelánboltban Hülyeség nem akadály
• Fáber András: A befejezetlen műemlék Orson Welles tündöklése és nyomorúsága
• N. N.: Orson Welles filmjei
• Kézdi-Kovács Zsolt: Orson
• Gambetti Giacomo: Túl a melodrámán Francesco Rosi portréjához
• N. N.: Francesco Rosi filmjei
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: A múlt árnyékában Gdańsk
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: A fal
• Szántó Péter: Vadászkunyhó
• Harmat György: Zűrös hétvége
• Bérczes László: Családi titkok
• Gáti Péter: Szenvedély végszóra
• Baló Júlia: Egy kirándulás képei
• Faragó Zsuzsa: A tenger zamata
• Kapecz Zsuzsa: Hamupipőke
KÖNYV
• Csala Károly: Olasz kismonográfiák
KRÓNIKA
• N. N.: Ado Kyrou halálára

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Őrült nők ketrece II.

Kémek a lokálban

Varga András

 

Az első részből jól ismert furcsa páros elhárítási históriába keveredik. Egy rejtélyes kapszulát – amiről ismerőseink nem is sejtik, hogy náluk van – mind a kémelhárítás, mind a bűnbanda szeretne megkaparintani.

Előlük menekül három ország határán a két férfi. Erre alapozódik a paródia. De mindez mellékes, a lényeg: Michel Serrault-t a nemi szerepek különleges átélésével verte meg az isten. Más ez, mint a híres, férfiszínészek alakította kizárólagos női szerepek. Serrault homoszexuális férfiként hol nő, hol férfi, hol pedig a kettő közti számtalan viselkedésbeli átmenet valamelyike.

Ám amit látunk, az csak egy kisebbségi, szubkulturális helyzetvígjáték. Még akkor is, ha Molinaro fügét mutat úgymond normálisnak és melegnek, politikusnak és szokványnak, de a filmnek és a kriminek is. Csúfolódik. Az eredetiségnek igazából mégis híján van. Hektikás humorú kalandjaival jobban sandít a néző frivolitására, mintsem arra, ami a jóízű nevetés felszabadító, megvilágosító erejében lakozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6622