KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/január
• Zoltai Dénes: Opera és film Egy műfaj újjászületése
• Feuer Márta: Hűség és mítosz Orfeusz és Eurydiké
• Balassa Péter: Csakhamar vagy sosem A jövő zenéje a film
• Földényi F. László: Az üdvkeresés terhe Syberberg Parsifalja
• Ludassy Mária: Terror erény nélkül
• Székely Gabriella: Találkozás a porcelánboltban Hülyeség nem akadály
• Fáber András: A befejezetlen műemlék Orson Welles tündöklése és nyomorúsága
• N. N.: Orson Welles filmjei
• Kézdi-Kovács Zsolt: Orson
• Gambetti Giacomo: Túl a melodrámán Francesco Rosi portréjához
• N. N.: Francesco Rosi filmjei
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: A múlt árnyékában Gdańsk
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: A fal
• Szántó Péter: Vadászkunyhó
• Harmat György: Zűrös hétvége
• Bérczes László: Családi titkok
• Gáti Péter: Szenvedély végszóra
• Baló Júlia: Egy kirándulás képei
• Faragó Zsuzsa: A tenger zamata
• Kapecz Zsuzsa: Hamupipőke
KÖNYV
• Csala Károly: Olasz kismonográfiák
KRÓNIKA
• N. N.: Ado Kyrou halálára

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A két rodeós

Harmat György

 

Nehezen tudnám eldönteni, hogy Dean Reed író-rendező-főszereplő melyik minőségében végezte rosszabbul feladatát. A film „tucat”-története közismert (többek között a remek Papírholdból): a hősnek hitt, de egyáltalán nem hőshöz méltóan viselkedő főhős végül mégis hőssé lesz. A cselekmény szerint addig próbálja lerázni magáról a ráakaszkodó leánygyermeket, míg az meg nem szereti. A rendezés színvonalához pedig néhány adalék: a verekedések rosszul koreografáltak ; a felhangzó dalokat nagyzenekar kíséri, ám a képen legfeljebb gitárt és nagybőgőt látunk. Rossz ripacskodással lep meg bennünket az a Václav Neckar, aki már pályája kezdetén oly kiváló volt a Szigorúan ellenőrzött vonatok főszerepében. Reed színészi munkája olyan, ahogyan ír és rendez. Énekel is a filmben. A hangja jó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6621