KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/január
• Zoltai Dénes: Opera és film Egy műfaj újjászületése
• Feuer Márta: Hűség és mítosz Orfeusz és Eurydiké
• Balassa Péter: Csakhamar vagy sosem A jövő zenéje a film
• Földényi F. László: Az üdvkeresés terhe Syberberg Parsifalja
• Ludassy Mária: Terror erény nélkül
• Székely Gabriella: Találkozás a porcelánboltban Hülyeség nem akadály
• Fáber András: A befejezetlen műemlék Orson Welles tündöklése és nyomorúsága
• N. N.: Orson Welles filmjei
• Kézdi-Kovács Zsolt: Orson
• Gambetti Giacomo: Túl a melodrámán Francesco Rosi portréjához
• N. N.: Francesco Rosi filmjei
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: A múlt árnyékában Gdańsk
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: A fal
• Szántó Péter: Vadászkunyhó
• Harmat György: Zűrös hétvége
• Bérczes László: Családi titkok
• Gáti Péter: Szenvedély végszóra
• Baló Júlia: Egy kirándulás képei
• Faragó Zsuzsa: A tenger zamata
• Kapecz Zsuzsa: Hamupipőke
KÖNYV
• Csala Károly: Olasz kismonográfiák
KRÓNIKA
• N. N.: Ado Kyrou halálára

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mint a királyok!

Tamás Amaryllis

 

A Mint a királyok! lefegyverző könnyedséggel elemző filmes korrajz a falomlás utáni évekről, fegyelmezett, egyúttal szertelen mese a kelet-európai lét abszurditásáról, a politika könyörtelenségének megválaszolni kívánó, kétségbeesett magántörténelmi kísérletekről. Hősei kedves krakkói svihákok, akik nyugaton akarják megcsinálni a szerencséjüket, hogy úgy élhessenek végre, „mint a királyok”. Meg egy, a magánélet fészekmelegét a sztár-imázs őrzésénél fontosabbnak tartó filmszínésznő, akibe egyikük beleszerelmesedik.

A berlini fal ledöntése után „testvériesülő Európáról” készült filmek közül talán ez az eddigi leghitelesebb. Valami ősi egyszerűséggel és minden görcsölés nélkül szól arról, hogyan lehet egyazon történelmi korban, egyazon kultúrán belül, tökéletesen másként értelmezni a „Liberté! Égalité! Fraternité!” fogalmakat; arról, hogy hogyan is éltük át a huszadik századot.

A filmmese nem agresszívan politikus patológia-dolgozat, a „gyengéd kamerán” átszűrődő lélekszenvedés, a pajkos életöröm, az összetartozás érzése, az emberi sorsok varázsos forgataga bűvöl el.

François Velle rendező, a forgatókönyvíró (és színész) Mariusz Pujszo bizarr tükröt tart elénk, arról, hogy milyen lengyelnek, tamilnak, bosnyáknak, izlandinak, magyarnak lenni. Hogy milyen mulatságos és elkeserítő egyszerre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3650