KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél

Gallipoli

Gosztonyi Péter

Tisztelt szerkesztőség!

 

Az 1984/1-es számban írnak az ausztrál Gallipoli filmről. Kapecz Zsuzsa retorikusan felteszi a kérdést: „Végül is mi köze a magyaroknak Gallipolihoz?” Érdekes, hogy erre a többi pesti filmkritikus sem talált megfelelő választ: a törökök az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségesei voltak. A Dardanellák védelmében magyar tüzérek is részt vettek. A csepeli ágyúgyár szállított nehéz tarackokat és egyéb tüzérségi felszerelést a török hadseregnek, és ezeknek felszerelésénél és a török katonák betanításánál amolyan „tanácsadó” szerepben több tucat magyar tüzér és tüzértiszt is részt vett.

„Nichts für ungut”, mondják nálunk. Ez nem rosszalló kritika, hanem csak egy kis történelmi tény felemlítése volt.

Kíváncsian várom következő lapszámaikat!

 

Addig is maradok

szívélyes üdvözlettel:

 

Dr. Gosztonyi Péter

történész, Bern


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6472