KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálforgás

Sárközi Dezső

Míg Magyarországon a hamis számlakönyvnél, az Austrialottónál és az ÁFOR-kutaknál kezdődik a „Carrier” (akár motorolaj formájában is), addig a filmes Amerikában bárhol.

Például a táncparketten (Dirty Dancing), a Wall Streeten (Tőzsdecápák) vagy csak egyszerűen a Streeten (Pretty Woman). Ugyanilyen gyors karriert láthattunk Rockytól a ringben, vagy a Baseball-bikáktól a gyepen. Most éppen a jégre visznek. A hősnő, Kate, egy nem éppen kontárul csiszolt alakú lány, akit leginkább kedélye-szeszélye akadályoz meg abban, hogy partnert találjon magának – a műkorcsolyában. Mígnem orvos-edzője – a jónevű Anton Pamchenko – önkényesen összepárosítja a szemsérülése miatt lecsúszott hokibajnokkal.

Ahogyan egy hegesztőlányból a pennsylvaniai balettintézet növendéke lehet (Flashdance) vagy az utcán strichelő butuska lányból dúsgazdag feleség (Pretty Woman), ugyanilyen természetes módon válik a nagy melák jégkorongozóból flitteres ruhás műkorcsolyázó. Senki sem csodálkozhat azon, hogy a páros, ha sok-sok veszekedés után is, rövid idő alatt eljut az Albertville-i olimpiára.

A műfaj dramaturgiája szerint a sikerhez boldogság jár, a filmhez heppiend. Mindezt rendben megkapjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=564