KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hook

Békés Pál

Az angolszász világban nem lehet felnőni a Peter Pan nélkül. Igaz, vele sem, mert a népszerű tündérmese főhősének éppen ez a megkülönböztető jegye: nem tud (?), nem hajlandó (?) felnőni. A szabad szellemek könnyedségével röpülni is képes kiskamasz talpas gyermekhad vezéreként vívja végeérhetetlen küzdelmét a gonosz Kampó kapitánnyal és kalózaival Seholsincsországban. Aki nem jártas Peter Pan történetében, az a Hook utalásrendszerében sem igen ismerheti ki magát. Márpedig ez vár a magyar nézők többségére – az angol tündérmesék világa Közép-Európából nézvést Seholsincsország. Ám jöjjön egy magyar motívum: „És mégis”. A Hook „átjön”.

A munkamániákus ingatlanügynök szellemtelen és játéktalan életébe elemi erővel tör be a varázslat, amikor Kampó kapitány, az örök gonosz elrabolja gyerekeit. A tisztes családapa Seholsincsországig rohan fia-lánya után. Kampó, a kaján kujon úgy tudja, a hízásnak indult atya valójában Peter Pan, akivel megtörtént az elképzelhetetlen: felnőtt. A racionális ingatlanügynök nem emlékszik semmire, a kéjenc Kampó azonban teszi a dolgát: folytatni szeretné az örök harcot, s rádörren ellenfelére: „Vond elő híres fegyvered, Peter Pan!” – „Hát jó” – felel az ingatlanügynök, és előrántja csekkfüzetét. – „Mennyi?” – A válasz csattanós: a csekkfüzetet átlövik. Seholsincsország nem eladó. Teheti: sehol sincs.

Igazi szívhúrokat pendítő mesefilm a Hook. A Csilicsala csodáit világra képzelő, tündér-ügyekben jártas Török Sándor szavaival „egészen kis gyermekeknek és egészen nagy felnőtteknek” szól.

A pohos Peter a kalózok fogságában megtanul kesztyűbe dudálni. Majd hosszú és kínos tanulás után: repülni. Csak emlékeznie kell. Arra, hogy valaha tudott. Hogy valóban ő volt Peter Pan. Hogy mélyen odabent, a csekkek és árfolyamok és ingatlanok és hordozható URH-telefonok rétegei alatt ott él a győzhetetlen kiskamasz. Akivel megtörtént a jóvátehetetlen katasztrófa: felnőtt. És elfeledett mindent – elfeledett repülni. Mint mi valahányan. A rohadt életbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=458