KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talen kardja

Tamás Amaryllis

Karmatikusan terhelt helyek, túlvilági lények, elmúlt életek felgyűlt salakja hivatott a látványos-misztikus rémmesefilmben hitelessé tenni a mindenkori hatalmi téboly létjogosultságát. Szellemek, kísértetek, démonszörnyek nyomasztó jelenléte fokozza a fokozhatatlant: a politikai viszályok káprázatát. A „valamikor régen”, „a varázslás fénykorában”, „valahol a világ végén” játszódó történetben gigászi harc folyik Titus Cromwell, Aragónia uralkodója, Richard király és Xusia, a feltámasztott Gonosz Varázsló között. Leköszörült fejtető, szétfröccsenő agyvelő, a keresztről önmagát lefeszítő hős (Talen) bénítóan traumatikus képei jelzik: e művet ajánlani és megtekinteni nem bizonyos korhatáron, hanem kórhatáron túl lehet.

Fölocsúdva a borzalmak ilyen töménységéből, azért el kell ismerni, hogy van benne két szívbemarkoló mondat. Az egyik a sátáni Cromwell szájából hangzik el – „A lázadás halott, én vagyok a hatalom” – és akkor Talen lejön a keresztről; a másik a tündöklő Alanáéból – „Végy engem, Uram!”... De aztán kiderül, hogy ez sem szép szenvedélyből, hanem taktikai okokból s belső heroizmusból mondatott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=446