KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Philadelphia-kísérlet folytatódik

Tamás Amaryllis

Évtizede is van, hogy a magyar mozikban, és később a televízióban vetítették a Végső visszaszámlálást, a Pearl Harbor-i támadás előtti napon játszódó, a teleportációs időutazás rejtelmeibe beavató filmet. A mostani bemutató is tartogat elegendő talányt és meglepetést, csak néha mintha túlbonyolítanák az amúgy sem egyszerű történetet. Itt is „spontán vibráció” segítségével, ismeretlen erők közreműködésével kerülnek a személyek s a tárgyak egyik helyről (és időből) a másikra. A sztori – a fáma szerint – valós alapokon nyugszik. Az ellent mondásos bizonyítékok és jelentések szerint 1943-ban – az USA haditengerészetének szigorúan titkos akciójaként – egy hajót legénységével együtt megpróbáltak láthatatlanná tenni. Berlitz és Moore erről szóló dokumentumregénye nem kevesebbet állít, mint hogy az Eldridge hadihajón olyan erőteret buzgólkodott össze tudósok maroknyi csapata, hogy külső szemlélő csak a hajó és a legénység körvonalait észlelte, miközben a legénység tagjai láthatták egymást. Némelyikük a kísérlet alatt spontán égést szenvedett, s volt, aki későbbi életében – mint filmbeli mása – bizonyos időszakokra részben átlátszóvá vált.

A rend pici zugát létrehozni a rendezetlennek vélt világegyetemben – a katonai megfontolásokon túl talán ez lehetett a hajdani kísérlet kiagyalóinak indítéka. De kontár bűvészinaskodásuk csak a zűrzavart növelte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=778