Caroll Ballard műve Lautréamont szépségről szóló aforizmájának félreértésén alapul. Filmje egy zsoké-karrier és egy hajótörés históriájának találkozása a vágóasztalon.
A hajótörés túlélői – ló és fiú – látványos természeti képek után új helyszínen, otthon, Amerikában, kemény munka árán célba érkeznek: elsőként a legjobb lovak versenyén.
A darabban egyébként minden a helyén van: az összes kaland-közhely szolid kivitelben. A film egyetlen izgalmas kérdéssel szolgál: vajon hőseink hány perc múltán nyargalnak be a boldog végbe? A választ, persze, kalandfilmről lévén szó, nem árulhatom el, azt viszont talán igen, hogy a paripa herélt lovat jelent, s ilyenformán az ökör szinonimája is lehet.
