KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A harcos és a hercegnő

Nevelős Zoltán

 

A lé meg a Lola színésznő-rendező párosának második közös opusa szinte minden téren váltást hozott. A technoritmusú, ismétléses szerkezetű, nagyvárosi akciófilm után A harcos és a hercegnő kisvárosban játszódó, egyenesvonalú, mesés színezetben előadott szerelmi melodráma. A kisiklott életű ex-katona és az álomvilágban élő, zártosztályi ápolónő egy közlekedési baleset közepén találnak egymásra, de hogy szívük is egymásra találjon, még számtalan viszontagságot kell átvészelniük, gégemetszéstől kezdve a bankrabláson át az őrültekkel való konfrontációig.

Az elmegyógyintézeti és az amatőr bűnözői életforma meséhez illően közhelyes keretei között játszódik a történet. A hősnő afféle földre szállt angyal a bolondok között, mint Hófehérke a törpék között, akihez egyszer eljön a királyfi. Az egyébként is Sissinek becézett lány Romy Schneider Sissi-filmjeinek rajongója – az erről szóló jelenetet kivágták, de innen a cím –, aki a maga daliás Ferenc Józsefére vár. Az pedig el is jön hozzá élet-halál válságos pillanatában, igaz egy lepukkant baka alakjában, aki után bomlani nem tűnik józan lépésnek. De hát a szerelem nem is józan ésszel gondolkodik.

A színésznő és a rendező (akik a való életben is párt alkotnak) a német mozi talán legnagyobb új sztárjai. Franka Potente azóta már Hollywoodot is megjárta, Tom Tykwer pedig az európai koprodukciók mezején garázdálkodik tovább. Szóban forgó közös alkotásuk a siker biztos tudatában szabadjára eresztett fantázia néhol felemelő, de többnyire lesújtó terméke. Személyes mű: Tykwer szülővárosa, Wuppertal hangulatát érezhetővé is tudja tenni, de a témát illetően a személyesség a filmre nézve ártalmas méreteket ölt.

A cselekmény két ember egymásra találásának irracionális momentumait egy sor váratlan fordulaton, véletlen egybeesésen keresztül ábrázolja. A melodrámai logikát hamar fel lehet ismerni, és ha elfogadjuk, minden újabb valószínűtlen egybeesés is elfogadhatóvá, sőt következetessé válik, de ez sem tudja menteni a film végén elhatalmasodó érzelmi (nem képi) giccsáradatot, ami végképp elidegenít a történet hőseitől. Szájbarágóan jelképes és emiatt nevetséges jelenetek sorával az író-rendező porig rombolja együttérzésünket az elején nagyon is szerethető filmje iránt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3380