KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Varga Ágota dokumentumfilmjei

Soós Tamás Dénes


Cigány holokauszt / Cigány munkaszolgálat, 2000/2002. Szereplők: Nagy Ferenc, Nagy Vilmos, özv. Sándor Józsefné / özv. Lólé Ödönné, özv. Varga Ferencné, Lengyel János. 92 + 85 perc. Leszármazottak, 2005. Szereplő: Endre Zsigmond. 98 perc. A tartótiszt / Operatív érték – A besúgottak, 2013 / 2014. Szereplők: Balás Béla, Reisz Péter Pál, Vincze József. 64 + 65 perc. Szülei szeme, 2015. Szereplők: Császár Győző, Császár Ferenc, Farkas Katalin. 90 perc. Forgalmazó: Fantasy Film.


 


DVD-sorozatot indított Varga Ágota dokumentumfilmjeiből a Fantasy Film. Hiánypótló vállalkozás, hiszen, ha volna még súlya a műfajnak, Varga Ágota dokumentumfilmjei megkerülhetetlenek lennének, lévén maguk is hiánypótló munkák: a cigány holokausztról, az ügynökmúltról, a múlttal való szembenézésről szólnak. Varga Ágota nem a történelmet kutatja, hanem azt, hogyan éli meg az ember a történelmet, és hogyan viszonyul hozzá az emlékezetében. Törvényszerű hát, hogy filmjei kibeszéletlen témákat boncolgatnak: a Cigány holokauszt és a Cigány munkaszolgálat elsőként foglalkozik a romák szisztematikus elhurcolásával és kiirtásával, A tartótiszt pedig végre nem az ügynökök, hanem a beszervezést végző tartótiszt szemszögéből ismerteti a titkos ügynöki munkát. A filmben nem is a fortélyok ismertetése az emlékezetes (ennek Papp Gábor Zsigmond komplett filmet szentelt), hanem a tiszt szüntelen önigazolása, aki csak szakmailag tudja értékelni a katolikus egyház körében végzett, életeket kettéroppantó munkáját, erkölcsileg nem. A tartótiszt egyszerre beszél a múltfeltárás szükségességéről és annak részleges kudarcáról: a következmények helyett a titkosszolgálati munka szakmai kihívásairól és izgalmairól mesélő öregember se önmagának, se egykori áldozatainak nem tud katartikus feloldozással szolgálni, a legmerészebb konzekvencia, amire ragadtatja magát, hogy munkája „felesleges volt”. A Leszármazottak főszereplője még idáig sem jut: Endre Zsigmond a mai napig büszkén vállalja édesapja, Endre László „zsidó veszedelemről” vallott nézeteit, aki egykori belügyi államtitkárként a zsidó- és romadeportálások technikai lebonyolításáért felelt, és már 1934-ben cigány koncentrációs táborok felállítását szorgalmazta. A túl lazán szerkesztett, mégis lebilincselő film kedélyesen nosztalgiázó, törékeny öregúrként állítja elénk a bigott fajgyűlölőt, aki szelektív memóriájával azt példázza, milyen kétségbeesett önbecsapás húzódhat a rasszizmus ideológiája mögött. A vérvonal mégis megszakad: Endre gyerekei csak telefonon hajlandók nyilatkozni, mert számukra terhes a családi múlt, de édesapjukról sem akarnak rosszat mondani – az apa sztoikusan, rendíthetetlen téveszméi mögé bújva hallgatja fia és lánya mondatait. Drámai csúcspontokkal a többi filmben is a szembesítés pillanata szolgál: A tartótisztben azokkal a papokkal találkozik a tartótiszt, akikről ügynökei jelentettek, amire az egyházi személyek a tőlük elvárt módon megbocsájtással reagálnak. Mint a Regnum Marianum katolikus szervezetről szóló Operatív értékből kiderül, a feltétlen megbocsájtás ugyan keresztényi tett, de nem feltétlenül szorgalmazza a múlt feltárását, átbeszélését. Az ugyanis rendre a rendező kezdeményezésére történik csak meg – a Leszármazottakban, A tartótisztben és a Cigány holokausztban egyaránt, amiben Varga Ágota fogva tartásuk egykori helyszínére, a kolozsvári Csillag erődbe kíséri vissza az emlékek felidézésétől láthatóan megroppant romákat. A múlt újraélése azonban nemcsak traumatikus, de felszabadító hatású, mert bár a takargatott sebek újra felszakadnak, kitisztításuk a gyógyulást segíti. Varga Ágotának a dokumentumfilmezés terápia, oral historyre támaszkodó portréfestés, és a nemzet traumáira rákérdező vizsgálódás, amiben a vállalás pozitív hozadéka kiküszöböli a kisebb filmes hibákat.


Extrák: Ahol van, ott a beszélgetések hosszabb, vágatlanabb verziója.


 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11988