KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szellem a gépben

Mockler János

 

A noteszos gyilkost heveny autóbalesettel kórházba szállítják. Nekem már boldogult emlékezetű öreganyám is megmondta, csak kórházba ne kerülj, kisfiam, mert az a vég! Hiába, a régiek sokat tudtak. Mert mi történik szerencsétlen noteszossal? Nem beleesik az agya a kompjuterba? Így jár, aki nem vigyáz magára. Ám a noteszost nem kell félteni, hamar belakja a csúcstechnológiát. Szerez egy újabb telefonos füzetet, és újfent régi szenvedélyének hódol, sorra kinyírva a benne szereplő számok tulajdonosait. A géplakó mindenre képes, bekapcsolja a centrifugát, és aknavetővé alakítja a kenyérpiritet.

Végre helyben vagyunk... Mindenre képes... Mármint a fantáziátlanság. Jelen opusz érdemes jegyzői az árnyalt jellemábrázolás összes rafinált finomságát alkalmazva próbálják elérni, hogy buksi fejük pár milliméterrel a szenny pillanatnyi szintje fölé emelkedjék. Amik pedig: hősnő ifjúkorában selyemcukrot vagy tejdropszot csórt a szupermarketből, majd ivarérett időszakában mintegy a világbékéért (Trükkös Dick húzzon a...!) tüntetésképpen meztelenül feredőzött valami washingtoni szökőkútban. De a hős az igazi. Ő valami dögös vírussal megfertőzte az adóhatóság évi visszatérítési programját, mire minden hülye csak 10 centet kapott.

Hölgyeim és uraim, csak a jó Dick példája lebegjen önök előtt! Ha már nincs kigázolás, mondjanak le bátran. Például a mindenáron való mozibajárásról.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1179