KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Kelet

Pápai Zsolt

The East – amerikai, 2013. Rendezte: Zal Batmanglij. Szereplők: Brit Marling, Alexander Skarsgard, Ellen Page. Forgalmazó: InterCom. 117 perc.

A Föld erőforrásainak kizsákmányolásával kapcsolatos aggodalom bő negyven éve, Douglas Trumbull pazar Néma suhanásával (Silent Running,1972) jelent meg az amerikai fősodorban, és mára a környezetvédelem slágertéma, a környezetvédő figurája pedig a legkülönbözőbb műfajú és minőségű hollywoodi filmek visszatérő szereplője lett (Erin Brockovich; A Quantum csendje; Két hét múlva örökké). Van azonban a környezetvédelemnek egy olyan ága, amellyel nem tudtak megbarátkozni az álomgyári alkotók: a környezet károsítóival szemben nem egyszerűen harcot, hanem véres-verejtékes háborút hirdető – ipari telepek felrobbantásától, üzemek felégetésétől, illegálisan ügyködő halászhajók elsüllyesztésétől sem visszariadó – ökoextremisták (vagy ha tetszik: ökoterroristák) persona non gratának számítottak Hollywoodban. A hetvenes évek végén zászlót bontó, majd a kilencvenes években a radikális Earth Liberation Front létrejöttét követően eszkalálódó ökoextremista mozgalom alig néhány hollywoodi filmre hatott csupán, és sokatmondó, hogy az ökoszélsőségesek egyik első álomgyári reprezentánsa a Steven Seagal megformálta hős volt a minden képkockájában problematikus Lángoló jégben.

Sam Cullman és Marshall Curry az Earth Liberation Frontról három évvel ezelőtt hatásos dokumentumfilmet készített, ami az Oscar-jelölésig jutott (If a Tree Falls: A Story of the Earth Liberation Front). Talán ez a doku ihlette meg a pályája elején álló Zal Batmanglij rendezőt, aki a Ridley és Tony Scott produceri bábáskodása és a Fox támogatása mellett elkészült második nagyjátékfilmjének középpontjába egy fiktív ökoextremista sejtet helyezett. Egy olyan társaságot, amely sokban hasonlít az Earth Liberation Front legelvadultabb csoportjaira, annak ellenére, hogy nem elsősorban a környezet rombolása ellen, hanem az emberek millióinak egészségét károsító cégek tevékenységével szemben lép fel. A filmbeli csapat – melynek neve: Kelet – tagjai akár gyilkolni is hajlandóak annak érdekében, hogy megregulázzák az emberi nyomorúság vámszedőit, ám nehéz helyzetbe kerülnek, amikor beépül közéjük a lebuktatásukra szerződött ügynöknő.

Zal Batmanglij munkája mindenekelőtt a témája miatt érdekes, a kivitelezése ugyanis korántsem makulátlan. Egyenetlen szerkezete és néhol modoros kiállítása miatt felemás érzéseket kelt: az expozíciója nehézkes, ugyanis a figurák motivációi kezdetben kuszák, a meseszövése pedig akadozik, és amikor végre vágányra áll a cselekmény, néhány maníros jelenet csúfít bele az összképbe (lásd mindenekelőtt a keresztény szimbolika sulykolt alkalmazását a csapat tagjai közötti szolidaritás fontosságáról regélő első vacsora, illetve a tóbeli megtisztulás szcénájában). Szerencsére idővel a cselekményvezetés gikszerei elmaradnak, és a modoros megoldások is eltűnnek, ráadásul a thrillerszál megvastagítása nem eredményezi a történet elsekélyesedését. Ellenkezőleg: az ökoextremista sejtbe beépült hősnő dilemmái úgy lesznek egyre átélhetőbbek, hogy közben a suspense-szituációk is elkezdenek működni. A rendező ellazul, és az öncélúan artisztikus, valamint eredetinek szánt, ámde művi megoldások odahagyásával éppen azt éri el, amiért annyit izzadt a film első felében. Végre megteremti az azonosulást a hősnővel, továbbá hatni kezd a nézőre, mi több: töprengésre, gondolkozásra késztet.

Extrák: sajnos a járulékos anyagok között mindössze három kurta – párperces – kisfilm található, melyek a nagyfilm készítéséről, illetve a benne feldolgozott problémák hátteréről szólnak. Akit az ökoextremisták tevékenysége komolyabban érdekel, annak a cikkben is említett doku, az If a Tree Falls mellett kivált a SharkWater című (a világ cápapopulációjának ipari szervezettségű irtásáról és az illegális tengeri vadászat elleni harcról szóló) filmet érdemes megnézniük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11665