KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Koltai Ágnes: A történelem fogságában Moszkva
• Gáti Péter: Mi, hatvanévesek Utószó
• Báron György: Csodatévők Vándorlások meséje
• Gazdag Gyula: Különleges kiadó Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet

• Nemes Nagy Ágnes: Rózsaszín feketével Fanny és Alexander
• Bikácsy Gergely: Madrid Nagykávéház Méhkas
ESZMECSERE
• Kovács András Bálint: A történetek állása

• Ardai Zoltán: Bohóc a gödörben Csak egy mozi
INDIA
• Zsugán István: Az ezer film országa Pesaro
• Vida János: Egy bengáli filmkrónikás Mrinal Sen és A közlegény
LÁTTUK MÉG
• Széky János: Az élet muzsikája
• Faragó Zsuzsa: Süsü, a sárkány
• Bérczes László: Álmodik az állatkert
• Tóth Péter Pál: Egy asszony, négy férfi
• Kabai József: Ring
• Magyar Judit: Átverés
• Hegyi Gyula: Fantom az éjszakában
• Schreiber László: Sophie választása
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Elszakadás? Kérdések egy Filmvilág-cikk ürügyén
• Szemadám György: Fantázia, dokumentum Ah, Amerika!
KRÓNIKA
• N. N.: Egri nyári egyetem
• N. N.: Nemzetközi Sportfilm Fesztivál

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vasmadarak II.

Koltai Ágnes

 

Lehet, hogy a politikát a Fehér Házban és a Kremlben formálják, de Hollywoodban szentesítik – ott mondanak rá sajátos igent vagy nemet. A határozott nemet a Vasfüggöny, a James Bond-sorozat, a Rocky- és a Rambo-mánia képviseli; a kokettálást a Vörös zsaru: a vonakodó igent pedig a Meteor és a Vasmadarak II.

Amint a nagyhatalmak érdekházasságában a mosolyszünetet az óvatos békülés váltja fel, Hollywoodban biztos, hogy leforgatnak egy bátorító filmet (a Moszfilmnél azonban sosem!), mondjuk a két hadsereg közös akciójáról. Mint annak idején a Meteorban, a Vasmadarak II.-ben is idegen erővel szállnak szembe, mely veszélyezteti kettejük, s a világ kényes egyensúlyát. Nincs annál szívderítőbb, mikor az F16-osok és a MIG29-esek együtt semmisítenek meg egy ismeretlen nemzetiségű – a néző számára persze félreérthetetlenül arab-rakétatámaszpontot. Ragyognak a gépek a gyakorlaton és az „éles” bevetésen, fenn, a magasban felismerhetetlenül egyformák, pilótáik ugyanilyen tökéletesek, legfeljebb a katonai fegyelemről más a véleményük. Mert békülékenység ide, közös támadás oda: szovjet katona semmilyen körülmények között sem tér el a szolgálati szabályzattól, az amerikai viszont bármikor visszabeszél a felettesének, mert tudja, hogy egyéni kezdeményezésre még a hadseregnek is szüksége lehet. Ez volt egyébként a Sidney J. Furie-rendezte Vasmadarak I.-nek is a tanulsága, bár ebben a MIG-ek pilótái líbiaiak és ádáz ellenségek voltak. Csak a szabad amerikai katona győzhette le őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5499