KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Koltai Ágnes: A történelem fogságában Moszkva
• Gáti Péter: Mi, hatvanévesek Utószó
• Báron György: Csodatévők Vándorlások meséje
• Gazdag Gyula: Különleges kiadó Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet

• Nemes Nagy Ágnes: Rózsaszín feketével Fanny és Alexander
• Bikácsy Gergely: Madrid Nagykávéház Méhkas
ESZMECSERE
• Kovács András Bálint: A történetek állása

• Ardai Zoltán: Bohóc a gödörben Csak egy mozi
INDIA
• Zsugán István: Az ezer film országa Pesaro
• Vida János: Egy bengáli filmkrónikás Mrinal Sen és A közlegény
LÁTTUK MÉG
• Széky János: Az élet muzsikája
• Faragó Zsuzsa: Süsü, a sárkány
• Bérczes László: Álmodik az állatkert
• Tóth Péter Pál: Egy asszony, négy férfi
• Kabai József: Ring
• Magyar Judit: Átverés
• Hegyi Gyula: Fantom az éjszakában
• Schreiber László: Sophie választása
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Elszakadás? Kérdések egy Filmvilág-cikk ürügyén
• Szemadám György: Fantázia, dokumentum Ah, Amerika!
KRÓNIKA
• N. N.: Egri nyári egyetem
• N. N.: Nemzetközi Sportfilm Fesztivál

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tíz perc – Cselló

Korcsog Balázs

 

Az immár kétszer Tíz perc folytatja a szkeccsfilm-összeállítások régi, jól bevált (valamikor a filmművészet nagykorúvá válásának idejéből eredő) hagyományát. A (két) film magyar címe azonban kissé megtévesztő: az eredeti címben (Ten Minutes Older) ugyanis korántsem az iskolai szünetről, a tízpercről van szó, hanem arról, hogy tíz perc múlva, tíz perccel később, vagyis a kisfilm elteltével öregebbek, pontosabban tíz perccel idősebbek lettünk/leszünk. Ám Tíz perc alatt nemcsak mi idősödünk, hanem maga a film is: a film maga az „idősödés”, vagyis hogy a filmképek megvalósulnak, kiteljesednek – filmidővé válnak.

A világhírű kortárs filmrendezők tízperceseinek első sorozata, a Trombita hét rövidfilmből (többek között Aki Kaurismäki, Werner Herzog, Jim Jarmusch és Wim Wenders egy-egy munkájából) állt. Az újabb szkeccs-füzér, a Cselló immár nyolc részét ugyanúgy hullámzó víztükröt ábrázoló képek és a rendezők aláírásai fűzik össze (a tízpercesek rövid „tízperceiként”), mint a Trombita darabjait, csak éppen nem trombitás, hanem csellós (gordonkás?) zenei aláfestéssel. A filmeket éppúgy az idő motívuma és tematikája köti össze: a Trombita és a Cselló is az idő problémájának körüljárása, az időproblematika egy-egy szeletének megragadása. A kétszer Tíz perc ebben az értelemben is „idősödés”.

A Cselló nyolc tízpercese közül Mike Figgis négy képmezőre osztott kísérleti rövidfilmjét, Jiři Menzel (Rudolf Hrusinsky alakításaira épülő) cseh filmtörténeti retrospektívjét, és Szabó István „késeléses/férjgyilkos”-történetét is sikerületlen alkotásnak érzem. Claire Denis vonatos sztorija finomkodó francia társalgási dráma, Godard pedig a már évtizedek óta megszokott formáját hozza. A nyolc szkeccsfilm közül Bertolucci Víztörténetét, Schlöndorff Megvilágosodását és Radford Csillagfüggőségét emelhetjük ki. Az olasz rendező kisfilmje amolyan igazi bertoluccis giccs. Indiai fiú, olasz leány. Agg pásztor a fa alatt. Elszakadás, megtérés, satöbbi. De azért szép. Schlöndorff rövidfilmje filozófiai traktátus az időről, egy szúnyog nézőpontjából és röptét követő kameramozgással, illetve tóparton nyaraló kövér német turisták családi konfliktusaival ellenpontozva. Michael Radford filmje egy zseniális ötletre épülő és remekül kidolgozott sci-fi etűd, melyben a hibernált űrutazás után a középkorú űrhajós visszatér a Földre – nála öregebb, már aggastyán fiához.

Hogy mi tehát a legújabb szkeccsfilm-művészet? A Trombita és a Cselló találkozása –, no nem a boncasztalon, csupán – a filmvásznon, illetve filmszalagon. Vagy ott sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2280