KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A dervis lerombolja Párizst

Kapecz Zsuzsa

 

Van ebben a filmben minden, amit egy európai a keleti egzotikumok közé sorol: az iszlám építészet remekei, nyüzsgő piac, tarka szőnyegek, utcai táncosnők, szertartásos teaivás és kebabevés, fátyol mögé bújó lányok és vendégszerető férfiak. Úgy tűnik, hogy ennyi lehetőség közül a rendezők se tudtak határozottan választani; a természet kedvelőit elgyönyörködtetik a vad hegyekkel és a végtelen pipacsmezőkkel, a mesére vágyók láthatnak megnyergelhetetlen paripát és csodatevő dervist, akik pedig „olyan szerelmeset” szeretnének, figyelhetik a bájos hősnőt, sikerül-e szoknyája mellett tartania kalandvágyó vőlegényét. A bonyodalmak okozója többnyire egy lelkes francia természetbúvár, aki kaukázusi gyógynövény-leleteivel Linné babérjait kívánja megtépázni, és vendéglátója vőül kiszemelt fogadott fiában felébreszti a kíváncsiságot a tudomány, s annak bölcsője, Párizs iránt. A fiú mindenképpen menni akar, nem segíthet itt más, csak a csoda, és az természetesen nem is marad el, hiszen a karabai emberek jóindulatánál csak a találékonyságuk nagyobb.

Minden szerencsésen végződik: a francia tudós elutazik, a mohamedán vőlegény megnősül, Párizsban meg hipp-hopp kitör a forradalom. Csupán a néző kételkedik kissé ebben az azerbajdzsáni mesevilágban, úgy érzi, ő is a filmbeli bűvös ládikóba bámult: minden majdnem olyan itt, mintha igazi lenne, – de valahogy mégsem az.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8019